Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

134 1883: XXV. t.-cz. Az alsófoku bíróságok tévedtek tehát, midőn vádlottnak nem bűnösségére következtettek s azért a hozott Ítéletek megsemmisítésével vádlottnak bűnössége meg volt állapítandó, még pedig az 1883: XXV. t.-cz. 2. §-ában körülirt minősítés szerint, mert az uzsorás előnyök a kötelezvényen kivül váltó alakjába rejtve köttettek ki. (G. 1913. február 18-án. 1304. sz. a.) Lásd C. 7968/910. (Gr. XVIII. 405. 1.) s az itt felhívott joggyakorlatot. Szorultság körülményeire vonatk. esetek Uj Dtár VIII. 678—679. 1. 1883: XXV. t.-cz. 2. §. 281. I. Midőn az uzsoratörvény 2. §-a magasabb büntetési tételt állapit meg egyebek közt arra is, a ki uzsoraügyletekkel üzletszerüleg foglalkozik, a magasabb büntetéssel nem külön minden egyes uzsorát, hanem annak üzletként való folytatását: az üzletszerűséget akarja sújtani, vagyis azt az elhatározást, mely az uzsoraügyletekből kereseti jellegű, állandóbb nyereséget akar kivenni, s mely az ennek megvalósitásához tartozó egyes cselekményeket egyugyanazon akarat által össszetartott egységbe, egy folytatólagos (kollektiv) cselekménynyé foglalja össze. Az üzletszerűség szempontjából tehát a vádlottnak az itélethozásáig elkövetett uzsorás cselekedetei, összeségükben csak egy oly cselekményt képviselnek, melyre a törvény a magasabb büntetési tételt állapitja meg. (C. 1913 január 8. 80/913. sz. a. I. Bt.) Az üzletszerűség fogalmára vonatk. lásd a Bn. 43. §-ánál közölt eseteket és felhívott joggyakorlatot. 1889: VI. t.-cz. 49. §. 282. Az 1889: VI. t.-cz. 49. §-ában meghatározott fegyveres erő elleni vétségért Ítéltetett el, a ki a hadköteleseket megcsonkította akként, hogy fülükbe választóvizet csepegtetett, a mi dobhártyájukat átmarva, ideiglenes siketségüket idézte elő és azok is, a kik ilyképpen magukat megcsonkították, valamint az is a ki a hadköteleseket a csonkítás eszközlése végett az ezzel foglalkozóhoz utasította. (C. 1912 október 23. 7143/1912. sz. a. III. Bt.) V. ö.: C. 7310/911. (Uj Dtár XIV. 255. 1.); C. 3714/911. (Gr. XVIII. 413. 10 283. Az 1889: VI. t.-cz. 49. §-ában meghatározott fegyveres erő elleni vétség miatt kiszabott pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztésbüntetés meghatározásánál az idézett törvény 66. §-ának utolsó bekezdése szerint minden 10 forintig, vagyis husz koronáig terjedő öszszeg helyett egy-egy nap számítandó. (Határozat a jogegység érdekében.) (C. 1912 november 19. 7813/1912. sz. a. I. Bt.)