Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

110 Büntetőtől vénykony \. 359. §. 236. I. A Btk. 359. §-ában körülirt sikkasztásnak tekintendő büutett az elidegenítésnek büntetőjogi következményeire való figyelmeztetés elmulasztása esetében is megállapítható, ha a bíróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa a foglalásról, illetve arról, hogy a dolgok zár alá vétettek s azok mint ilyenek hagyattak az ő őrizete és fizikai hatalma alatt, tudomással birt. — II. Egymagában az a tény, hogy a lefoglalt ingók az árveréskor nem voltak a helyszínén és nem találtattak a végrehajtást szenvedett birtokában, nem valósítja meg a sikkasztás tényálladékát; vizsgálandó, hová lettek a lefoglalt ingók, miért ninesenek a végrehajtást szenvedő birtokában s a hiányzó ingók helyett boesát-e a végrehajtást szenvedő más ingókat árverezés alá? (C. 1912 november 5. 7445/912. sz. a. II. Bt.) Ad I. Felmentés az elidegenítési tilalomra nem figyelmeztetés esetén. C. 6950/92. (Uj Dtár VIII. 438. 1.) Ad II. Hasonló: C. 4881/903. (Uj Dtár VIII. 436. 1.) A zár alá vett ingók más helyre szállitása nem bizonyítéka az eltulajdonitási szándéknak. C. 2649/906. (u. ott 437. 1.) 237. A Btk. 359. §-a szerinti tényálladék megáll, jóllehet vádlott az eltulajdonított ingók beesértékének megfelelő összeget hitelezőinek kielégítésére fordított is, ha ez összeget nem a végrehajtási törvény szabályainak megfelelően adta át a végrehajtatónak, hanem önkényes részletekben osztotta fel a zálogjogcs hitelezők közt. (C. 1913 február 5-ón, 962. sz.) 363. §. 238. Elítélés hűtlen kezelés büntette (Btk. 363. §.) czimén, mikor vádlottnak a sértett ezég egy gyorssajtógépet adott el azzal a kikötéssel, hogy a vételár teljes lefizetéséig a gép a sértett tulajdona marad, foglalás esetén pedig a vevők kötelesek ugy a bírósági végrehajtót erre a körülményre figyelmeztetni, valamint az eladó ezéget a foglalásról azonnal értesíteni, vádlott azonban egy hitelezőjének módot nyújtott arra, hogy az ellene azonnal végrehajtást vezethessen, a gép lefoglalásáról a sértett ezéget nem értesítette, és így lehetővé tette a gépnek elárvereztetését, mit nyilván abból a ezélból tett, hogy a gépet a sértettnek a szerződésben biztosított jogköréből kivonva, a másik hitelezőnek jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen. (C. 1913 május 7. 3191. sz. a. IV. Bt.) = Analóg: Curia 8723/1903. (BDtár r. f., IV., 152.), 6053/1912. (BDtár VI., 241.), G. 9940/93. BJT. XXX., 6. 1.); felmentés (kárositási szAndék hiánya cimén) 3971/1912. (BDtár VI., 140.)