Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XV kötet. (Budapest, 1914)

96 Büntetőtörvény könyv. Ausztriában elkövetett, az osztrák Btk. szerint kihágást, a magyar Btk. szerint vétséget képező csalás vétségnek minősítendő, de a büntetés az osztrák Btk. tétele alapján szabandó ki. C. 6425/910. (Gr. XVIII. 346. 1.); hasonló C. 1058/911. 258. §. 212. I. Orvos feleségéről annak állítása, hogy egy másik orvoshoz fordulni akaró beteget a saját férjéhez csalogatta és csábítgatta, rágal­mazás. — II. Rágalmazás esetén közömbös, hogy a vádlott az állított tényt, hitelt adva más személy elbeszélésének, a tényt a maga részéről valónak tarthatta. (C. 1913 április 15. 2845/1913. sz. a. I. BT.) 258.. 261. §§. 213. Bíróról beadványban annak állítása, hogy egy polgári perben az egyik fél képviselőjével a másik fél ellenében szövetkezett, és a másik fél irányában ellenséges érzületét és érdekeltségét a per folya­mán elárulta: rágalmazás. (Jogegységi határozat.) (C. 1913 január 24-én. 635. sz.) 260. §. 214. A hatóság előtti rágalmazáshoz megkívántatik, hogy a ható­ság előtt emelt vád valótlannak bizonyult legyen. A valótlanság azon­ban hivatalból bizonyítandó s ez a bizonyítás a Btk. 263., 264. §-aival összefüggésbe nem hozható. Tehát nem a vádlottnak kell bizonyítani állításainak valódiságát, miként a Btk. 263. §-ának esteiben. Abból, hogy az alapeljárás rendén az akkori feljelentés tartalma nem volt be­bizonyítható, nem következik, hogy az valótlan. A jelen eljárás feladata, hogy megállapítsa azokat a tényeket, melyekből helyes következtetés vonható le arra a döntő kérdésre, vájjon valótlan-e a vádlottnak a ható­ság előtt emelt vádja. A tényeknek valódi előadásával ugyan, de azok­nak téves, hibás következtetést eredményező meg nem felelő minősí­tésével, a vélt jogsérelemnek orvoslása czéljából az illetékes hatósághoz benyújtott és valamely eljárás megindítására alkalmatlannak talált és alaptalan panasz a rágalmazás tényálladékát még meg nem állapítja. Ha a vád valótlannak bizonyult, vizsgálandó, vájjon a feljelentöt gon­datlanság terheli-e annak emelésénél? Az erre vonatkozó bírói meg­állapítás a Curia által felülvizsgálható. I A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megsemmisíti s a kir. törvényszéket uj határozat hozatalára utasítja.

Next

/
Thumbnails
Contents