Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

1889 : VI.. 1895 : XLI., 1897 : XXXVII. t.-cz. 255 1889 : VI. t.-cz. 47. §. 420. Vádlottaknak az a cselekménye, hogy közreműködtek arra, hogy az 1886. évben született M. M., az anyakönyvbe 1880. évi születésűnek bejegyeztessék, a btkv. 400. §-ába ütköző közokirat hamisítás; minthogy a vádlottak az anyakönywezetés törvényellenes kieszközlése által . . . nak a védkötelezettség alól való elvonását elérni akarták és cselekményükben a hatóságoknok a hadköteles születési éve iránt való tévedésbe ejtésében nyilvánuló ravasz fondorlat is bennfoglaltatik, vádlottak cselekménye az 1889. évi VI. t.-czikk 47. §-ában meghatározott, véderő elleni vétségnek tényálladéki ismérveit is kimeríti. Minthogy a btkv. 400. §-ának első bekezdésébe ütköző közokirathamisitás vétsége egy évig terjedhető fogházzal az 1889. évi VI. t.-cz. 47. §-ában meghatározott véderő elleni vétség pedig egy évig terjedhető fogházzal és kétezen forintig, vagyis négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: az erre vonatkozó cselekmények ez utóbbi törvényszakasz szerint véderő elleni vétségnek minősitendők. (C. 1911. nov. 23. 7310. sz.) Ravasz fondorlatot képez, ha sor alá még nem tartozó egyén magát idősebbnek mondja és testi gyengeség czimén a katonai kötelezettség alól magát felmenteti. C. 3714/911. (Gr. XVIII.. 413. 1.) 1895 : XLI. t.-cz. 8. §. 421. A védjegybitorlás kihágásának egyik lényeges ismérvét képező „jogtalanság" nem az árunak kitől származására, hanem annak más kizárólagos használati jogát képező védjegygyei jogtalanul történt ellátására vonatkozik. (Határozat a jogegység érdekében.) C: A jelen esetben az alsófoku bíróságok vádlottat azért mentették fe] a vád alól, mert a jelzett jogtalanság kelléke hiányzott, a mennyiben megállapítottnak vették, hogy K. J. által még az 1890. évben, vagyis 10 évvel a ,,medve" védjegynek a panaszló czég részére 1900. évi augusztus hó 13-án történt belajstromozása előtt a „B. és C." berlini czégtől vásárolt és Magyarországba behozott festékárut tartalmazó tokocskák nem jogtalanul voltak az akkor az eladó czég használati jogát képezett, a panaszló czég részére utóbb belajstromozottal azonos védjegy gyei ellátva; vádlott tehát ezen áru forgalomba hozatalával kihágást nem követhetett el. Ilyen körülmények között pedig teljesen közömbös az, vájjon vádlott a védjegynek a panaszló czég részére történt belajstromozásáról birt-e tudomással vagy sem? (1912. április 16-án, 2748. sz.) 1897 : XXXVII. t.-cz. 1. §. 422. Állami egyedáruság alá tartozó áruk megjelölésére szolgáló czimkék jogosulatlan készítése és felhasználása nem bélyeghamisítást, hanem jövedéki kihágást képez.