Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

254 Mellékíörvényekben megállapított vétségek és kihágások Határozat: Az 1887. évi XLIV. t.-cz. 24. §-ában a vendéglősök, korcsmárosok, kávéházak és más nyilvános helyek tulajdonosaira, valamint a hajóskapitányokra hárított foünietőjogi felelősség meg­állapításához szükséges tényálladék ki van merítve az által, ha a nyilvános helyek tulajdonosainak üzleti helyiségeiben, illetve a hajón alkalmazottak, vagy idegenek, nem a kincstár gyáraiból vagy raktáraiból származó dohánytermékeket árusítanak el. Indokok: Az 1887. évi XLIV. t.-cz. 24. §-ában kifejezett jog­szabály az 1876. évi IV. t.-cz. 8. §-ában meghatározott vagyoni felelősségen túlmenő kivételes büntetőjogi oltalmat biztosit annak a kincstári érdeknek, a mely kincstári érdek a nem az állam gyá­raiból származó dohánytermékek árusitói, mint közvetlen tettesek irányában alkalmazható büntetőjogi jogszabályokkal (1876. évi IV. t.-cz. 17. §. és 1887. évi XLIV. t.-cz. 25—29. §§.) csak részben van biztosítva. Az 1887. évi XLIV. t.-cz. 24. §-a a kérdésben forgó oltalmat az által teszi teljessé, hogy a nyilvános helyeknek tulaj­donosait, illetve a hajóskapitányokat, mint a kik az elárusitásra vagy a csempészetre alkalmas helyiségek felett rendelkeznek, az elárusítókra kiszabni rendelt büntetéssel sújtja. Az ekként meghatározott büntetőjogi felelősség feltétlen és nincs kapcsolatban az üzlettulajdonos vagy hajóskapitánynak az elárusitásról való tudomásával, annál kevésbbé a kincstár megká­rosítására irányuló szándékkal vagy köteles felügyelet hiányával, mert az ebben a szakaszban meghatározott jövedéki kihágás meg­állapításához pusztán az a tény elegendő, hogy az üzleti helyisé­gekben vagy a hajón az alkalmazottak vagy idegenek által nem a kincstár gyáraiból származó dohánytermékek árusittatnak el. Hogy a törvényhozó az 1887. évi XLIV. t.-cz. 24. §-ának első bekezdésében a személyes felelősségen alapuló általános és az ér­vényben levő harminczadrendtartás 476. §-ában is kifejezésre ho­zott büntetőjogi elvektől eltérő különleges büntetőjogi tárgyi fele­lősséget létesített és létesíteni akart, kitűnik az 1887. évi XLIV. t.-cz. 24. §-ának második bekezdéséből, mely a büntetőjogi következmé­nyeket már a büntetőjog alapelveinek szem előtt tartásával fokozza az esetre, ha az elárusitás ismételten és a nyilvános hely tulajdo­nosának tudomásával történik. De kitűnik ez még inkább abból, hogy az idézett törvénysza­kasz harmadik bekezdése épen azért mondotta ki, hogy a bünteté­seket a jövedéki bíróság állapítja meg, nehogy a kincstár megká­rosítására irányuló szándék hiányában az 1883. évi XLIV. t.-cz. 102. §-ában, illetve a 101. §. első bekezdésében meghatározott az a jogszabály érvényesüljön, a mely szerint e tényálladéki elemet nélkülöző kihágások a pénzügyi hatóságok hatáskörébe tartoznak. Kelt Budapesten, a budapesti kir. ítélőtáblának 1912. évi feb­ruár hó 22. napján tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1912. évi április hó 10. napján tartott teljes ülésben.

Next

/
Thumbnails
Contents