Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

228 Büntetőjog Ezek szerint a vádlóit terhére a büntetőjogi felelősséget maga után vonó gondatlanság nem lévén megállapítható, tévedtek az alsóbiróságok, midőn a vádlottat ezen nélkülözhetetlen alkotó elem hiányában a B. T. K. 290. §-ába ütköző vétség elkövetésében bűnösnek mondották ki, miért is mindkét alsóbiróság Ítéletét a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott semmiségi okból a B, P. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében meg kellett semmisíteni és vádlottat a B. P. 326. §-ának 1. pontja alapján a vád alól fel kellett menteni . . . (1911. október 25-én. 7052. sz.) 375. Tápszülő megbüntetése a Btk. 290. §-a alapján, mikor az általa dajkaságba fogadott csecsemő ápolását teljesen elhanyagolta s a csecsemőt nem táplálta, minek folytán a csecsemő halála következett be. (G. 1911. november 29. 7871. sz. a. II. Bt.) Gyermekre való köteles felügyelet elmulasztása uj Dtár VIII. 927—949. eset (278—280. 1.). 376. I. Arra vonatkozó szabályrendelet hiányában is elsősorban a háztulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy a közbiztonság szempontjából veszélyes hely megfelelő védőkészülékkel legyen ellátva, nehogy emberek testi épsége veszélyeztessék. Elítélés (Btk. 290. §.), mert a vádlott tulajdonát képező házban a kapubejárat közvetlen közelében levő pinczelejárat a leesés megakadályozására alkalmas védőkészülékkel, nevezetesen záróajíóval ellátva nincs, azt pedig, hogy ilyen védőkészülékek felállításának elmulasztása folytán baleset állhat elő, vádlott közönséges gondosság mellett is előreláthatta. — II. Az eredményt maga után vont gondatlanság büntetendősége nem szűnik meg az által, hogy az eredmény bekövetkezésére, esetleg a sértett gondatlansága vagy ittassága is közrehatott. — III. A Btk. rendelkezésénél fogva a testi sértést eredményező cselekmény mindig a bekövetkezett eredmény szerint minősül s ebből folyőan vádlott a beállott súlyos eredményért abban az esetben is felelős, ha azt más, de a vádlott büntetőjogi felelősségét nem mentesítő körülmények hozzájárulása idézte elő, s ekként az olyan tény, mint a hibás gyógykezelés vagy a seb fertőzése, a vádbeli cselekmény minősítésére nem, hanem csak a büntetés kiszabására lehet mint enyhítő körülmény befolyással. (C. 1911. deczember 13. 8218/911. sz. a. II. Bt.) ad I. A háziúr felelőssége a lakók életbiztonsága tekintetében C. 2455/908. (Uj Dtár VIII. 281. 1.) — ad III. Állandó gyakorlat, hogy az a körülmény, hogy a testi sértésből származott betegség megfelelő orvosi kezeléssel aránylag rövidebb idő alatt lett volna gyógyítható, a tett és jogsértő eredmény közti okozati összefüggésnél és a vádlottnak a jogsértő eredményeért való felelősségénél fogva, a bűncselekmény minősítésére nézve közömbös. Lásd C. 942/911. (Gr. XVIII. 368. 1.) V. ö.: C. 5636/92. (Uj Dtár VIII. 298. 1.)