Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIV kötet. (Budapest, 1913)

Btk. 285., 290. §. 227 Btk. 285. §. 373. A teherben levő nő kasának nyomkodása, kenése és annak hüvelyébe a magzat kivétele végett kézzel való benyuiás oly cselekmények lévén, melyek a méhmagzat eltávolítására, az elvetélés (abortus) előidézésére általában véve alkalmasak lehetnek, ezeknek a cselekményeknek az erre irányzott szándékkal való elkövetése, illetőleg a teherben levő nő által való megengedése, még ha azt a cselekvők akaratán kivül álló körülményeknél fogva teljesen eredménytelen maradt is, a Btk. 285. §-ába ütköző bűncselekmény véghezvitelének a megkezdését kimeríti. (C. 1912. márcz. 5. 1606/1912. sz. a. I. Bt.) Ez esetben is elfogadtatott a kir. főügyész által helytelen törvényhelyre hivatkozással bejelentett semmiségi panasz, mikor a panasz iránya a bejelentés anyagából felismerhető volt. V. ö. ez irányban C. 8558/911. sz. Közölve a Bp. 427. §. 6. pontjánál. C. 191/910. (Uj Dtár VIII. 115. 1.) Most már állandó gyakorlat. V. ö. a btk. 285. §-ára vonatkozólag C- 615/910; 8378/909. (Gr. XVII. 383. 1.) Befejezett kisérlet esetén a magzatelhajtásnál nincs elállás. C. 1126/907. (Uj Dtár VIII. 272. 1.) Btk. 290. §. 374. Erőmérkőzés közben rendkívüli körülmények között beállott halálokozás mint gondatlanság sem számitható be. C: A Curia a másodbiróság által megállapított és a B. P. -437. §ának első bekezdése szerint alapul elfogadandó tényekből a vádlotinak büntetőjogi felelősségét maga után vonó gondatlanságát megállapíthatónak nem találta. A megállapított tények szerint ugyanis a vádlott és sértett közötti előzetes barátságos eszmecsere után a sértett arra vállalkozott, hogy a vádlottat hátán az utca egyik oldaláról a másikra átviszi s vádlott némi szabadkozás után ráállván a dologra, olyanformán kapaszkodott a sértett hátára, hogy a sértettnek a hónalja alatt két karjával átnyúlván, kezeit a sértett nyakszirtjén kulcsolta össze s ekként sértett nyakát a föld felé húzta oly nagy erővel, hogy a húzás következtében a sértett nyakában az első és második nyakcsigolya eltört, kificzamodott és a nyultagy szétroncsolódott; továbbá, hogy az orvosi szakvélemény szerint az eset rendkívüli, vagyis a mint azt a törvényszéki orvos az elsőbiróság előtt tartott főtárgyaláson kijelentett szakvéleményében előadja; lehetséges, hogy a sértett merevebben tartotta volna a nyakát, nem következik be az eredmény, továbbá, hogy nem mindennapi közönséges, hanem csak a legritkábban előforduló esetről van szó. Miután pedig köztapasztalat szerint ilyen tréfás fogadkozások felette gyakoriak, a nélkül, hogy azoknak komolyabb következményei lennének, a vádlott még fokozottab gondosság kifejtése mellett sem láthatta előre, hogy a csak ritkábban előforduló eredmény fog beállani. 15*