Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Új döntvénytár. XIII kötet. (Budapest, 1912)

Adóügyek. 93 1883: XLIV. t.-cz. 27. §. 165. Az egyenesadókivető bizottság határozata elen elkésetten beadott felebbezés visszautasítása nem tartozik a királyi adófelügyelő vagy pézügyigazgatóság hatáskörébe. (29500/1909. P. szám.) V. ö.: Kb. 1415/909. P. (Gr. XVI. 85. 1.) 166. Fizetési halasztás saját termésű borának kis mértékben való elárusitása után III. osztályú kereseti adóval megróni nem lehet. Nem vitás, hogy a panaszos arra az adótartozásra, amelynek biztosítása végett a zálogolás foganatosittatott, részletfizetési kedvezményt, illetve fizetési halasztást kapott és a kérdéses végrehajtási cselekmény, amely után felmerült behajtási illeték forog a jelen esetben kérdésben, az emiitett kedvezmény, illetve fizetési halasztás megadása után, nem a kedvezmény feltételeinek megszegése, hanem az engedélyezett halasztással esedékességében kitolt hátralékos adótartozás biztositása czéljából foganatosittatott. Az 1883: XLIV. törvényczikk III. fejezete az egyenes adók esedékességét megállapitván, a fizetés halasztás rendkívüli kedvezményét is szabályozza, de az erről intézkedő 48. §-ban nincs abban a tekintetben külön intézkedés, hogy a fizetési halasztással esedékességében kitolt adótartozás miként biztositandó, az idézett törvénynek a közadók biztositásáról szóló általános rendelkezései peclig az adóköteles ingóinak összeirását és becslését, tehát az ingó biztositási végrehajtást nem emliti és biztositási intézkedésként, a törvénynek a köztartozások végrehajtás utjáni behajtásáról intézkedő Ill-ik fejezetében tárgyalt, a törvény 54. §-ban foglalt s a behajtás második fokozataként megszabott zálogolást sem irja elő, következéskép nyilvánvaló, hogy az idézett törvény a zálogolást az adótartozások biztositására különálló jogeszközként meg nem szabja. Igaz ugyan, hogy az idézett törvény 56. §-a azt feltétlenül mondja ki, hogy azok ellen, akik az 55. §-ban emiitett adóhátralékokat a megintésben kitűzött határidőben le nem fizetik, ezen határidő eltelte után azonnal a zálogolás foganatosítandó, azonban az idézett szakasz a törvénynek a behajtásról szóló III. fejezetében foglal helyet, következéskép kétségtelen, hogy az csak az esedékessé vált tartozásokra vonatkozhatik, a törvényes hatáskörben engedélyezett fizetési halasztás azonban a tartozás esedékességét kitolja, az igy már nem esedékes tartozásra tehát az idézett törvényhely parancsoló intézkedése nem vonatkozhatik. Nem lévén e szerint az 1883: XLIV. törvényczikk rendelkezéseiben arra intézkedés, hogy az engedélyezett fizetési halasztással esedékességükben kitolt adótartozások zálogolással biztosittassanak, ily tartozás alapján foganatosított zálogolás törvényszerűnek annak dacára sem tekinthető, hogy az 1898. évi