Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)
Sommás elj. 6—8. §, 23 képviseletében dr. S. L., mint árvaszéki elnök inditotta a keresetet és a perben B. G. tisztiügyész járt el. Az 1872: XXXVI. t.-cz. 2. §-a szerint az egyesitett főváros, mint önálló törvényhatóság az 1870: XLII. t.-cz., illetőleg most már az ennek helyébe lépett 1886. évi XXI. t.-cz. értelmében gyakorolja az önkormányzatot. Ugyanazon törvény 9. §-a szerint az árva- és gyámhatóságot a főváros tanácsa utján gyakorolja és az 1877: XX. t.-cz. 176. §-a kimondja, hogy a törvényhatóságok a gyámhatóságot elsőfokulag teljes jogkörrel árvaszékeik által gyakorolják. Ezekből a törvénybeli rendelkezésekből következik a m. kir. Curiának az a kimondott és követett jogelve, hogy az árvaszék nem önállóan perbevonható alanya valamely vagyonnak, vagyis nem jogi személy, hanem a törvényhatóságnak egyik szerve és tehát nem az árvaszék, vagy annak elnöke, hanem a törvényhatóság lehet csak hivatva peres félként fellépni biróságok előtt oly ügyekben, amelyekben gyámpénztári követelés érvényesítéséről, vagy a gyámpénztárból követelt igényekről van szó. A főváros központi pénztára, amely mint gyámpénztár van megnevezve a keresetben, szintén nem önálló hatóság vao-v jogi személy, haem a törvényhatóságnak az a hivatalos szerve, amely a fővárosi gyámhatóság alá tartozó egyének készpénzeit és értékeit kezeli és a kezelés rendszerének módozatait, valamint a gyümölcsöztetés körüli eljárást a törvény határozmányainak körén belül az 1877: XX. t.-cz. 287. §-a szerint a törvényhatósági bizottság, belügyminiszteri jóváhagyás alá eső szabályrendelettel állapítja meg, valamint ugyanez jelöli meg tárgyainak egyéni felelősságe mellett a pénzintézetet, amelynél a gyámpénztárak pénzkészletei elhelyezhetők és az idézett törvény 297. §-a szerint a városi törvényhatóságok maguk állapítják meg, hogy a ^vámpénztári kölcsönök kiadása iránti intézkedés az árvaszékre, vagy pedig a városi tanácsra ruháztassék-e? Továbbá az idézett törvénv 299. §-ának rendelkezése a kölcsönadott pénzekért elsősorban az árvaszék, vagy városi tanács tanait, másodsorban a tartalékalapot és harmadsorban a törvényhatóságot teszi felelőssé és végül a 300. §. szerint a gyámpénztári számadások felett törvényhatóságokban a törvényhatósági bizottság van hivatva határozni. A gyámpénzek és értékek kezelésére hivatott gyámnénztáraknak csupán kezelési hivatali jellege kitűnik az 1902: III. t.-cz. 1. §-a azon rendelkezéséből is, hogy a vármegyék központi pénztári teendőit, ideértve a gyámpénztári teendőket is, az állampénztárak (adóhivatalok) látják el, már pedig sem az állampénztárak, sem a kir. adóhivatalok önálló perképességgel nem birnak. A kifejtettek szerint a gvámpénztárból felvett kölcsön behajtására irányuló perben a fővárosi központi pénztár gyámpénztári