Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)

Sommás elj. 6—8. §. 17 Az 1877: XX. t.-cz. 39. §-a értelmében a kiskorú anya törvénytelen gyermeke részére a gyámhatóság rendel ugyan gyámot, azonban a törvénytelen gyermek anyja jogosítva lévén gyermeke részére ennek természetes atyjától tartásdijat követelni, ha maga az anya is kiskorú, ugyanez a perben saját természetes és törvényes gyámja által törvényesen van képviselve. (Curia 1901 január 19-én G. 554/1900. sz. a.) Annak az eljárási szabálynak alkalmazásáról, mely szerint a kiskorú helyett ennek törvényes képviselője vonandó perbe, lemondani nem lehet. (Curia 1901 deczember 13-án G. 425. sz. a.) A törvénytelen gyermek anyja az alapperben tartásdij iránti keresetével azért utasíttatván el, mert a közte és az alperes között a gyermek tartása iránt kötött egyezség megtámadására saját személyében kereseti joggal nem bir, a pert megújítani, illetve a tartásdij megfizetése iránt uj pert indítani jogosult az illetékes árvaszéktől nyert ama utastása alapján, hogy gyámi minőségében perújítással éljen. (Curia 1901 deczember 20-án G. 458. sz. a.) Az a körülmény, hogy a saját személyében is perben álló gyám a felebbezés alkalmával adott ujabb ügyvédi meghatalmazás aláírásánál a gyámi minőséget kifejezetten ki nem tüntette, jogilag nem tekinthető annak, hogy az ujabban meghatalmazott ügyvédet a gyám már csak saját részéről bizza meg a per folytatásával, gyámoltja részéről azonban nem. (Curia 1902 június 11-én G. 78. sz. a.) Külön gyám kirendelése nem szükséges, ha nincsenek megállapítva olyan tények, amelyekből a gyám és gyámoltja érdekének ellentétessége következnék. (Curia 1902 június 11-én G. 78. sz. a.) A törvénytelen gyermek tartása iránti követelést, ha a gyermeket maga az anya tartja el, a természetes apa ellen az anya jogosult érvényesíteni s igy a per tárgyáról rendelkezhetvén, perbeli cselekvőképességgel bir, vagyis mint kiskorú, törvényes képviselőjének mellőzésével, saját személyében felperesként felléphet. (Curia 1902 július 2-án H. 20. sz. a. és 1903 október 2-án G. 222. sz. a.) A meghatalmazás hiánya a felülvizsgálati eljárásban is hivatalból észlelendő. (Curia 1896 márczius 4-én G. 163/1895. sz. a. ás 1897 márczius 5-én G. 163. sz. a.) Sommás elj. II. k. 2