Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)

Sommás elj. 2. §. 11 ellen keresettel, mert ekkor már nem a társasági szerződés képezi a követelés alapját, hanem az a különálló uj jogalap, amelyet a felek az elszámolás által teremtettek. (Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1903 január 7-én E. 389. 1901. sz. a.) Hátralékos haszonbér megfizetése és a haszonbéri szerződés megszüntetése iránti perben a pertárgy értékének megállapításánál a követett bérösszeg és az évi bérösszeg összeszámitá^áank helye nincs. (C. 1906 november 7. I. G. 605/1906.) Az 1907: XVII. t.-cz. 2. §-a szerint tartási követelést inegállapitó jogviszony iránti perben, a peres tárgy értékének megállapításánál a három évi taríás értékének összege irányadó; ez a jogszabály az évi járadék fizetésére irányuló, hasontermészetü perekre is alkalmazandó. Felperes keresetét 60 K tőke és 10 K havi járadék iránt indította, e szerint a három évi járadék értéke 360 K-t tesz, az 1000 K.-t meg nem haladja és igy a felebbezés viszautasitandó. A megítéltetni kért 3000 K biztosíték a pertárgy értékének megállapításánál nem vehető tekintetbe, mert az nem képez önálló jogczimü követelést, hanem csakis az életjáradék biztosítását czélozza. (C. 1909 június 16-án 1919. sz.) A pertárgy értékének megállapításánál a három évi tartás vagy élelmezés értékének összege az irányadó, és pedig miután a törvény megkülönböztetést nem tesz, tekintet nélkül arra, hogy a követelés már lejárt vagy le nem járt időre vonatkozik-e. G. 1908 április 28. G. 79. sz. (Gr. XV. 594. 1.) Házassági perekben, ha a bíróság csak a birói hatáskör kérdésében hoz határozatot, ezt a határozatot a kir. ügyészszel közölni kell. A m. kir. Curia: A kir. Guria a másodbiróság végzését megsemmisíti és a kir. táblát szabályszerű eljárásra utasitja. Indokok: Házassági perekben a birói hatáskör kérdésében a kir. ügyésznek az 1907: XVII. t.-cz. 7. §-a értelmében felebbviteli joga van. Minthogy az alperes által felfolyamodással megtámadott, egyedül a birói hatáskör kérdésében hozott elsőbirósági 1908. évi 34228. p. számú végzés a most felhivott törvény életbeléptetése tárgyában 1907. évi április hó 10-ik napján kelt 15500. számú I. M. R. 8. §-ának parancsoló intézkedése daczára a budapesti büntető kir. törvényszék mellett működő kir. ügyésznek kézbesítve nem lett s a budapesti kir. Ítélőtábla a birói hatáskör kérdésében érdemben határozott, anélkül, hogy ezt az elsőbirósági végzést a kir. ügyésznek pótlóan kézbesítette volna, ez által a másodbiróság oly lényeges, az 1881: LIX. törvényczikk 39. §-ának