Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VI kötet. (Budapest, 1912)

10 Sommás elj. 2. §. helyezett kártérítési összeg és nem a szerződés substratuma szerint ál lapítandó meg. (Curia 1906 június 12. 680/V. sz.) Midőn a felperes leányának és ennek férjének saját házában ingyenesen engedett át lakást és a lakás átengedéséről okiratot nem készítettek és nem állapodtak meg az időtartam tekintetében sem, a felek között a S. E. 1. §. 5. 1) pontjában meghatározott megállapodás forog fenn. (Curia 1907 május 28. I. G. 236/1907.) 2. §. A szövetkezeti tag által a biztosító szövetkezet ellen tűzkár megtérítése iránt indított per a S. E. 2. §. 1. pontja szerint az 1. §., 4. és 5. pontjainak korlátai között a S. E. alá tartozik. (Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1902 február 6-án D. 464/1901. sz. a.) Az üzletátruházási szerződésben arra az esetre kikötött kötbérre irányuló kereset, ha az eladó bizonyos időn belül hasonló természetű üzletet nyit, 1000 K értékhatáron belül a járásbíróság előtt indítandó. (Budapesti kereskedelmi és váltótörvény szék 1902 márczius 26-án D. 3. sz. a.) Az alkalmi egyesülés tagja által ezen egyesülésnek adott 1000 koronánál kisebb kölcsönösszeg iránti követelés elbírálására a járásbíróság illetékes. (Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1902 április 12-én E. 105.. sz. a.) Azok a keresetek, melyek valamely kereskedelmi üzlet bérbeadására irányuló, vagy valamely kereskedelmi üzlet használatának átruházására irányuló szerződésből származnak, nem tartoznak az értékre való tekintet nélkül a kereskedelmi törvényszékek hatáskörébe. (Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1902 július 5-én E. 224. szám alatt.) A kereskedelmi eljárási rendelet 6. §-ának 3. pontja, midőn a közkereseti társaság tagjainak a társasági viszonyból felmerülő egymás közti kereseteiről szól, mint amelyek a társasági viszony megszűnése után és a 7. §. értelmében a törvényszékek hatásköréhez tartoznak, nyilván csak azokat a kereseteket érti, amelyeknek alapját szorosan a társasági szerződés s az annak során támadt igény képezi, de nem érti azt az esetet, amikor a felek a társasági szerződést megszüntetik, elszámolnak és az elszámolás eredményéhez képest lépnek fel egymás