Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

60 1881. LIX. t.-cz. 4. §. és gazdasági teendők végzése czéljából bizonytalan időre cselédekül és pedig a szolgálati viszony megszűntével fizetendő 200 frt bérért és annak elismerése mellett, hogy B. V. és neje 15 juhot, 1 disznót, valamint 1 lovat hoztak P. J. házához. Erre a szerződésre támaszkodva, B. V. és neje, miután állitásuk szerint a szolgálati viszony 1888. évi június hóban megszűnt, azt kérik, hogy P. J. köteleztessék nekik 9% évi szolgálatuk fejében 1850 frt tőkét és ennek 1888. évi június hó 15-étől számitandó 6% kamatait megfizetni, úgyszintén 15 juhot, 1 disznót, és 1 lovat részükre kiszolgáltatni. A közigazgatási hatóság által az 1876: XIII. t.-cz. 13. §-ára való hivatkozással kiemelt azon körülményből, hogy a követelés alapjául szolgáló szerződés bizonytalan időre köttetett, annak érvénytelensége azért nem következtethető, mert az idézett törvényszakasz értelmében a bizonytalan időre kötött cseléd-szerződések csak akkor tekintendők érvényteleneknek, ha az köttetett ki, hogy a felek az 1876: XIII. t.-cz. értelmében megengedett felmondás után sem léphetnek vissza a szerződéstől; a fennforgó esetben azonban a felek a törvényen alapuló felmondási jogot nem korlátozták, sőt a szerződéstől való visszalépést azon kikötés által fenntartották, hogy a szolgálati bér a szolgálati viszony megszűntével fizetendő ki. A közigazgatási hatóságok által a hatáskör kérdésében hozott határozatnak azon további indoka, hogy a felek a fenti szerződéssel nem cselédi, hanem társasviszonyt kivántak volna létesíteni, puszta vélelem és ellenkezik a szerződésnek azon határozott tartalmával, mely szerint P. J. B. V-t és nejét „cselédekül" (als Dienstknechte) fogadta fel. Ily körülmények közt tehát, miután cselédszerződésről van szó, B. V. és neje bánátujfalvi lakosok kérelmének azon részét, mely szolgálati bérüknek és e bér kamatainak megítélésére irányul, az 1876: XII. t.-cz. 115. §-a alapján a közigazgatási hatóságok hatáskörébe kellett utalni. (1891. évi április 3-án 1891/ 11.899. I. M., 1891. évi 13. 197. III. B. M. sz. a.) Szolgálatban nem töltött felmondási időre követelt eselédbér, mint nem kártérítési követelés iránt indított ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság elé tartozik. A kir. minisztérium: 1892 november 2-án 1892. évi 39727. I. M. sz. a.) Cselédbér-követelés akkor is közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ha a szolgálat adósság törlesztése fejében vállaltatott, de arra nem fordíttatott,