Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. 61 Az eljárás és a hatósági szervezet, tehát a hatáskör és az illetőség tekintetében is — a törvény kifejezett ellenkező rendelkezésének hiányában — az újonnan hatályba lépett törvény alkalmazandó. A kir. minisztérium: D. I. arra kötelezte magát, hogy ifj. B. Sz -nak juhait minden év május, június, július és augusztus havaiban a havasokon őrzi és ezen szolgálatáért neki havonként 10 írt bér oly feltétellel igértetett, hogy a bérösszeget gazdája, adósságának (94 frt) törlesztése fejében fogja betudni. Ezen viszony tekintettel arra, hogy a szolgálati bérnek mely czélra leendő forditása a jogügylet természetét épen nem változtatja meg, az 1876: XIII. t.-cz. 1. §-ánál fogva, gazda és cseléd közötti viszonyt képez. A gazda, illetve jogutódja a D. I. ellen fennálló követelését ennek kezese ellen érvényesítvén, D. I. a tényleg teljesitett juhőrzésért neki járó bérét, mely az adósság törlesztése fejében a gazda által nem vétetett igénybe, jogosítva van követelni és mivel keresetét az 1876: XIII. t.-cz. hatályba lépte után nyújtotta be (1616/ 1881. szám alatt a puji kir. járásbíróságnál), ebben csak azon hatóságok járhatnak el, melyeket a hivatkozott t.-cz. a gazda és cseléd közötti viszonyból származó ügyeknek illetékes hatóságaiul megjelölt, miután az eljárás és hatósági szervezet, tehát a hatáskör és illetőség tekintetében is, hacsak valamely törvény határozottan ellenkezőt nem rendel, mindig az újonnan hatályba lépett törvény rendelkezései alkalmazandók, miután ellenkező esetben a legtöbbször, midőn az uj törvény hatályba léptével a régi törvény szerint illetékes hatóságok tényleg létezni is megszűnnek, egyáltalán nem volna oly ügyeknek illetékes hatósága, melynek az uj törvény hatályba lépte előtt keletkeztek ugyan, de ennek hatályba lépte után tétetnek folyamatba. (1886 július 3-án. 1314/1886. I. M. sz. a.) A cselédbérkövetelés akkor is a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ha a panaszolt gazda azt hozza fel védelmére, hogy a követelt bért a cseléd által okozott kár fejében tartja vissza. A hatáskör kérdését a kereset szempontjából kell megbírálni. A kir. minisztérium: Hatásköri összeütközés esete merülvén fel, a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett az eljárást utalni. A hatáskör kérdését ugyanis a kereset szempontjából kell megbírálni; A. Pál keresetében cselédbérkövetelést érvényesít, a cselédbérkövetelésről pedig az 1876: XIII. t.-cz. 115. §-a értelmében a közigazgatási hatóságnak kell határoznia. M. Pálnak az a védelme, mely szerint a felperesnek kijáró cselédbért az általa okozott kár fejében jogosan tartja vissza, beszámítási kifogás, amelynek megbirálása nem a hatáskör kérdé-