Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

34 1881. LIX. t.-cz. 4. §. tásköri összeütközés esete a bejelentésben kiemelt abból a körülményből, hogy M. M.-nak a tényállásban emiitett 3000 korona illetményigénye tárgyában a rendes biróság hatásköre megtagadtatott, mig egy más, állítólag hasonló igény tárgyában hozott kúriai határozatból eseteg az következtethető, hogy az ilyen igény érvényesítése a rendes biróság hatáskörébe tartozik. Az 1907: LXI. t.-cz. 7. §-a ugyanis a hatásköri összeütközések felmerülésének eseteit kimerítően sorolja fel s ezek között nincs az az eset, ha rendes biróság különböző ügyekben a hatáskör kérdésében ellentétes határozatot hoz. Tanítónő temetési járulékából nyugdijintézetil tartozásának levonása miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri biróság 1908. 13. sz. sz. a.) A niagánkegyuri jog rendes alakja a dologbeli kegyuraság lévén, ennélfogva minden oly esetben, amelyben az ebből folyó vagyonjogi vitás kérdések képezik a per tárgyát, ingatlanokra vonatkozó dologi teherről, illetve annak terjedelméről van szó; az 1881: LIX. t.-cz. 6. §-ának határozott rendelkezése pedig nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy ily természetű igények eldöntése a kir. törvényszékek, mint birtokbiróságok hatáskörébe tartozik. C: Mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával, az elsőbiróság hatáskörét megállapítja s ugyanazt a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: Annak előrebocsátásával, hogy a másodbiróság a birói hatáskör kérdésében határozván, végzése ellen az 1881. évi L1V. t.-cz. 59. §-ának 4. pontja értelmében további felfolyamodásnak helye van, az alsóbiróságok végzéseinek megváltoztatásával, az elsőbiróság birói hatásköre meg volt állapítandó s ugyanaz a biróság további szabályszerű eljárásra utasítandó a következő indokoknál fogva: Felp. kir. kincstár, mint a szomolnokhutai r. kath. egyház kegyura, keresetét arra alapítja, hogy az általa teljesítendő kegyúri építkezésekhez a szükséges igás és kézi napszámot az egyház hivei tartoznak szolgáltatni. Minthogy azonban alperesek — a szomolnokhutai r. kath. egyház hivei — az egyház irányában fennálló ezt a kötelezettségüket el nem ismerik és a felperes által a szomolnokhutai r. kath. plébánia-laknál az 1899. évben foganatosított javítási munkálatokhoz az igás és kézi napszám szolgáJtatását megtagadták és azokat helyettük a felperes volt kénytelen szolgáltatni: kéri őket a napszámok értékének, mint helyettük tartozatlanul teljesített fizetésnek megtérítésére köteleztetni. A kereset jogalapját tehát nem a felperes és az egyház közt