Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. 35 feníorgó — nem vitás — kegyúri jogviszony fennállása, hanem az a jogkérdés képezi, hogy az alpereseket, mint hitközségi tagokat terheli-e az egyház irnyában a keresetlevélben vitatott kötelezettség? s ebből folyólag felperes az általa, mint kegyúr által a plébánialaknál foganatosított javítási munkálatokhoz felhasznált igás és kézi napszámokat az alperesek helyett tartozatlanul szolgáltatta-e? a peres felek közt vitás ennek a vagyonjogi kérdésnek megbírálása pedig a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Mert habár a peres kérdés a magánkegyuri jog és az ebből folyó kötelezettségek terjedelmét érinti, e szempontból sem merülhet fel alapos aggály a rendes polgári bíróság hatásköre ellen, mivel hazánkban a magánkegyuri jog rendes alakja a dologbeli kegyuraság s ennélfogva minden oly esetben, amelyben az ebből folyó vagyonjogi vitás kérdések képezik a per tárgyát, ingatlanokra vonatkozó dologi teherről, illetve annak terjedelméről van szó; az 1881: LIX. t.-cz. 6. §-ának határozott rendelkezése pedig nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy az ily természetű igények eldöntése a kir. törvényszékek, mint birtokbiróságok hatáskörébe tartozik. Hasonló értelmű rendelkezést tartalmaz az 1868: LIV. t.-cz. 18. §-a és az ideigl. törv. szab. I. R. 34. §-a is ez volt az oka annak, hogy 1861 óta a kegyuraságból folyó vitás vagyonjogi kérdésekben tényleg a rendes polgári bíróságok Ítélkeztek. A minisztertanács 1897 június 23-án hozott határozata arra helyez fősúlyt, hogy a magánkegyuri jog keletkezésének kérdése közjogi kérdés s ennélfogva mint ilyen, a polgári bíróságok hatáskörébe nem tartozik. Az ebben a vonatkozásban felmerült vitás kérdéseket mondja ki közigazgatási útra tartozóknak s végkövetkeztetésében az elbírálása alá került hatásköri összeütközési esetben a közigazgatási hatóságok illetékességét azért állapítja meg, mert az a kérdés tétetett vitá tárgyává, vájjon a szóbanforgó plébániára keletkezett-e egyáltalában kegyuraság, vagy sem? Hogy azonban a vitás vagyonjogi kérdések elbírálása közigazgatási útra tartozik, különösen, hogy ilyen természetű igények elbírálása még akkor is közigazgatási útra tartoznék, ha a kegyuraság keletkezése és fennállása nem vitás, az ennek a határozatnak a szövegében kimondva nincs. Egyébként is ez a határozat csakis az abban eldöntött konkrét esetre lévén mérvadó, a kir. Guria nincsen akadályozva abban, hogy a hatáskör kérdését a jelen esetre nézve önállóan bírálja el. (1907 szept. 10. 5896. sz.) Nyilvános számadásra kötelezett kereskedelmi társaságok, mint a részvénytársaságoknál és a szövetkezeteknél alkalmazott hivatalno3*