Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. 33 köre alá nem esik; minthogy ezek szerint az alsóbiróságok lényeges eljárási szabályt sértettek meg, midőn a birói hatáskör alá nem tartozó jelen perben eljártak s az ügy érdemének eldöntésébe bocsátkoztak: a kir. Cnria mindkét alsóbiróság Ítéletét a megelőző eljárással együtt az 1881: LIX. t-cz. 39. §. b) p. s e §. utolsó előtti bekezdése értelmében megsemmisítette. (Curia 1906 június 20-án. 4619. sz.) Három évnél régibb tanitói illetmény iránt inditott ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság 1908 nov. 16. Hb. 33. sz.). Felperesek keresetükben annak birói elismerését kérik, hogy a magyar korona területén létező összes, tehát a horvát-szlavonországi gör. kel. zárdák is a két gör. kel. egyház közös vallási intézményét s azoknak vagyona a két egyház közös vagyonát képezik, melyekhez a hierarchiai kettéválás folytán a gör. kel. román egyház a szerb gör. kel román egyházzal egyenlő jogigénynyel bir s ennélfogva azoknak felosztását követelni jogosítva van. Minthogy az érdemleges birói rendelkezésnek szükségképen Horvát-Szlavonországok területén fekvő ingatlanokra is ki kellene terjednie, azonban az 1868: XXX. t.-cz. 48. §-a szerint Horvát-Szlavonországok igazságügyi joggal bírnak, kétségtelen, hogy a budapesti tsz.-nek, mint a szűkebb értelemben vett magyarországi bíróságnak legfelsőbb elhatározással nyert kiküldetése a nevezett társországok területén fekvő ingatlanokra nem vonatkozik s a tsz. — kiküldetése alapján — a horvát-szlavonországi területekre is irányuló kereset érdemi elbírálására hatáskörrel nem bir. Hatáskör kérdése, görög-keleti lelkésznek visszatartott illetményei iránt inditott ügyében. (1908. Hb. 29. szám.) Hatásköri összeütközés nem forog fenn, mert: az J907: LXL t.-cz. 7. §-a szerint a hatásköri összeütközés fenforgásának első feltétele az ügynek ugyanazonossága; már pedig a bejelentett esetben a rendes bíróság előtt folyamatban volt ügynek tárgya M. M.-nak 1897., 1898. és 1899. évi illetményei, mig a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedésének tárgya M. M.-nak lelkészi hivatalától 1902. évben történt első felfüggesztését követő időre járó illetményei. De emellett figyelembe veendő az is, hogy jelen esetben a hatáskör megtagadása csak a rendes biróság részéről történt, ellenben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a fennebb idézett rendeletében az illetményigény tekintetében érdemileg rendelkezett s ezzel a saját hatáskörét elismerte. Végül nem merült fel és egyáltalában fel sem merülhet haPolgári tk. rdt. 3