Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. tehát a magánjogból származtatott követelés képezi és nem is ily jog birlalatáról, hanem a felperes, mint volt lelkész és esperes és felettes egyházi hatósága a főegyházmegyei consistorium között, esperesi hivatala után járó díjazása körül felmerült vitás kérdés elintézéséről van szó, ez pedig birói útra nem tartozik, mivel a biróság az egyházmegyei consistoriumnak: felperes egyházi hivatala után járó illetményeire vonatkozó intézkedéseinek a felülbírálására nincs hivatva ós felperes s az egyházmegyei consistorium között felmerült ellentétek megbirálására s eldöntésére a magyarországi és erdélyi görögkeleti román egyháznak ő Felségének Schönbrunban 1869. évi május hó 28. napján kelt legfelsőbb elhatározásával megerősitett szabályrendeletében megjelölt felettes igazgatási közegek vannak egyedül hivatva. (1905 január 18. 4547. sz. a.) Curia: (1905 szeptember 27. 7117/1905. sz. a.) Felperes a peres ingatlannak telekkönyvi tulajdonjogát azon alapon igényli az alperestől, mert a peres ingatlan az 1868 augusztus 10-én kelt királyi leiratban jóváhagyott szerb egyházkongresszusi határozatoknak I. 7. és 24. §-a értelmében mint egy szerb egyházközségben volt két plébánia egyikének papi telke, az egyik plébánia megszűnése folytán a felperes igazgatóságának kezelése alatt levő karlóczai g. kel. szerb hierarchiai alap birtokába és tulajdonába ment át. A peres felek közt annak a vitás kérdésnek eldöntése, hogy a megjelölt hierarchiai alap a megjelölt kongresszusi határozatok és a vonatkozó rendeletek alapján a peres papi teleknek, mint az alperes egyházközség vagyonának nemcsak a birtokát, hanem a tulajdonjogát és az alperes, mint telekkönyvi tulajdonos irányában érvényesen és feltétlenül megszerezte-e, a peres ingatlan jogi természeténél és a peres feleknek a megjelölt kongresszusi határozatokon is alapuló viszonyánál fogva nem tartozik a biróság hatáskörébe. (Curia 1905 szeptember 7. 7143/1905. sz. a.) Annak elbírálása, hogy a római és görög kath. egyházak irányában fennálló kegyúri jogviszony tartalmára és terjedelmére nézve mire terjed ki, illetve, hogy az alapjában nem vitás viszonyból kifolyóan mily kötelezettség terheli a kegyurat, nem a biróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A Curia 1905 szeptember 27. 7117/1905. sz. a.) A néptanitók javadalmazásának és javadalmazásuk mennyiségének megállapítása a közigazgatási útra tartozik és így annak elbírálása, hogy a legelőilletmény használata alperest, mint tényleg alkalmazásban levő tanítót megilleti-e vagy sem? a polgári biróság hatás-