Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

26 1881. LIX. t.-cz. 4. §. vagy lehetetlen? döntés tárgyává nem teheti. De nem tartozik polgári perutra az sem, hogy a felperes püspöknek az egyházjogon alapuló hatóságában az alperes plébános ellen tett intézkedésének érvény szereztessék; mert egyfelől az egyházjog kellő hatalmat ad a püspöknek arra, hogy a rendelkezésének ellen szegülő papot engedelmességre kényszerítse és határozatainak annak utján vele szemben érvényt szerezzen; másfelől pedig a plébánosnak az a kötelessége, hogy a püspöke törvényes rendelkezésének engedelmeskedjék, nem a polgári magánjogon, hanem az egyházjogon alapszik; s igy az ebből felmerülő kérdések, mint tisztán egyházi ügy, polgári biróság döntésének tárgya nem lehet. Ezek szerint a S. E. 27. §-ának 1. pontja és utolsóelőtti bekezdése, illetve 116. §-a értelmében már az alsóbiróságok tartoztak volna az eljárást hivatalból megszüntetni. (Curia 1902 márczius 14-én. I. G. 597/ 1901. sz. a.) Az izraelita vallás szerinti chalicza megadása iránti kereset, mint vallásszcrtartási cselekményre irányuló, a biróság előtt meg nem inditható. (Győri tábla 1891 deczember 23-án 5888. sz. a.). Templomsor birtoka iránti igény, mint magánjogon alapuló birői uton nem érvényesíthető. Máramarosszigeti tsz.: Felperesek az uglyai g. kath. templom A) alatti alaprajzán 2. számmal és lilaszin pontozással megjelölt templom állósor birtoka iránt indítottak alperesek ellen keresetet. A kereset alapjául felhozzák, hogy ez az állósor családjuknak, mint templomépitő nemes családnak régóta tulajdonát képezi s hogy alperesek csak azon az alapon jutottak annak ideiglenes birtokához, mert az 1894. évi templomjavitás alkalmából az egyháztanács által a templomi állósorok tulajdonos családjára kivetett 120 koronát felperes család kifizetni nem tudta s azt helyette az alperesi R. család fizette ki, felperes család azonban ezzel az összeggel az egyházi tanács határozatához képest alperes családot megkínálta s mikor az azt fel nem vette, az egyház gondnokságánál letétbe helyezte. Igaz ugyan, hogy a per folyamán kihallgatott tanuk vallomásaiból és a felek perbeli kijelentéseiből megállapíthatónak mutatkozik, hogy az uglyai g. kath. egyházközségben a templomi álló sorokat régóta egyes családok foglalják el s igy a peres álló sort hosszú időn át felperes család foglalta volt el, ugyszinte igazoltnak látszik az is, hogy az uglyai g. kath. egyháztanács a felperes említette határozatot hozta az 1894. évi templomjavitási költségek beszedése és kivetése körül, mindamellett tekintettel arra, hogy a g. kath. templom, mig az isteni tisztelőt szolgáltatására használ-