Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. 21 míg azt az előkérdést az egyházi bíróság el nem döntötte, vájjon a felperes tanári állásáról lemondottnak tekintendő-e? mert az eljárásra illetékes polgári biróság hatásköre az előkérdések eldöntésére is rendszerint kiterjed és e szabály alól egyedül a S. T. 27. §-ának első pontjában emiitett amaz eset van kivéve, amidőn a per tárgyalását törvény szerint más hatóság eljárásának kell megelőzni. Minthogy pedig nem létezik oly köztörvény, amely a jelen esetben felmerülhető fenti előkérdés tárgyalását más hatósághoz utasitaná, a kivételes eset ezúttal fenn nem forog. Minthogy végül a per tárgyának 100 K-t felül nem haladó összegére tekintettel a per a sommás eljárás alá is tartozik; mindezeknél fogva az elsőbiróság hatáskörét megállapítani, ebből folyóan az alperest pergátló kifogásával elutasítani kellett. Kassai T. 1909. okt. 19. 7/909. II. sz. Az ev.-ref. egyháznak önkormányzati joga arra ki nem terjed, het, hogy egy lelkészének bárminemű tartozását az illető lelkész özvegyének öt jogerejüleg megillető kegyeleti javadalmazásából saját hatáskörében behajthassa. (Curia 1890 április 24-én 6180/1889. sz. a.) Papi állással összekötött javadalmak kiszolgáltatása iránti igények birói útra csak azon esetre vihetők, ha előbb az egyházi hatóságoknál kiséreltetett meg az ügy rendezése. (1892 szeptember 15-én 9533. sz. a.) A pisetumjárandőság a mindenkori esztergomi érseket közhivatali teendők ellátásáért illetvén meg, az ebből származó jogviszony nem magánjogi, hanem közjogi természetű, mint ilyen tehát, egyéb törvényes intézkedés hiányában, nem tartozik a polgári bíróságok hatáskörébe. Budapesti kir. ítélőtábla: Felperesek keresetűket olyan követelés iránt indították, mely jogelődüket, néhai S. János volt herczegprimást kinevezési okirata, a törvény és gyakorlat alapján pisetumjárandóság czimén állítólag illette. Ennek a követelésnek érvényesítése azonban a polgári bíróságok hatósága alá nem tartozik; mert azok a törvények, melyek az esztergomi érsek Visetumjárandóságáról rendelkeznek, jelesül az 1342. évi decretum, az 1439. évi 10., az 1522. évi 19., az 1553. évi 14., az 1554. évi 15., az 1557. évi 18., az 1622. évi 1. decretumok a pisetumjárandósággal az esztergomi érseknek azt a kötelezettségét kötik össze, hogy a pénzverésnél megbízottja által ellenőrködni, különféle felügyeleti teendőket végezni, az arany és ezüstnek a kül-