Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

22 1881. LIX. t.-cz. 4. §. földre való kivitelét megakadályozni tartozik. E szerint közhiva­tali teeendők ellátásáért illetvén meg a mindenkori esztergomi ér­seket a pisetumjárandóság, nyilvánvaló, hogy az ebből származó jogviszony nem magánjogi, hanem közjogi természetű; már pe­dig a polgári bíróságok hatósága alá rendszerint csak olyan peres viszonyok tartoznak, melyek magánjogi igényekre, illetőleg köte­lezettségekre vonatkoznak és nem létezik olyan törvény, mely a fennforgóhoz hasonló jogviszonyból származtatott igények meg­birálását a polgári biróságok hatáskörébe utalná. Mitsem változ­tat ezen az a körülmény, hogy a Miksa-féle bányarendtartás be­hozatala következtében az 1873. év óta tényleg megszűnt az esz­tergomi érsekeknek az a kötelezettsége, melynél fogva a pénzve­rés körül ellenőrködni és felügyeletet gyakorolni tartoznak; mert a pisetumjárandóságra nézve későbbi törvény eltérően nem ren­delkezvén, annak jogi természete ugyanaz maradt, és igy az egy­házi javadalom alkatrésze át nem változhatott. De ha átváltozott volna is, akkor sem tartoznék az abból származtatott igény meg­birálása a polgári biróságok hatáskörébe. Épen ugy nincs befo­lyással a hatáskör kérdésének eldöntésére az, hogy, amint felpe­resek vitatják, a vallás- és közoktatási miniszter a kereseti igényt polgári perutra tartozónak elismerte, mert az a kérdés, hogy az ügy a polgári biróságok hatósága alá tartozik-e, hivatalból vizs­gálandó; ennélfogva a polgári biróságok hatáskörébe nem tar­tozó ügyekben az eljárás még akkor sem lenne folytatható, ha az érdekeltek magukat a polgári biróság hatóságának kifejezetten alávetették volna. Curia: Helybenhagyja. (1897 szeptember 28-án 4355. sz. a.) A jogalap tekintetében nem vitás egyházi követelések behajtása a közigazgatási útra tartozik. A m. Jcir. Curia: Az alsóbiróságok végzései megváltoztatan­dók voltak, mert a kereset olyan követelés behajtására van irá­nyozva, mely a kereseti előadás szerint jogalapjára és természe­tére nem vitás, és miután az ilyen jogalapjuk tekintetében nem vitás egyházi követelések behajtása, a fennálló joggyakorlat sze­rint, a közigazgatási útra tartozik, a birói hatáskört annál inkább le kellett szállitani, mert a követelés mérve fölötti vita, minthogy az nem magánjogi viszonyból, hanem közjogi természetű kegy­urasági viszonyból származik, szintén közigazgatási uton dön­tendő és dönthető el. (Curia 1898 június 28-án 1593. sz. a.) A vallás, és közoktatási m. kir. miniszternek 26.915/1891. számú rendeletével az autonóm hittörvényü (orthodox) izraelita hitfelekezetek számára kiadott szervező-szabályzat 4. szakasza szerint az ott szabályo-

Next

/
Thumbnails
Contents