Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)
22 1881. LIX. t.-cz. 4. §. földre való kivitelét megakadályozni tartozik. E szerint közhivatali teeendők ellátásáért illetvén meg a mindenkori esztergomi érseket a pisetumjárandóság, nyilvánvaló, hogy az ebből származó jogviszony nem magánjogi, hanem közjogi természetű; már pedig a polgári bíróságok hatósága alá rendszerint csak olyan peres viszonyok tartoznak, melyek magánjogi igényekre, illetőleg kötelezettségekre vonatkoznak és nem létezik olyan törvény, mely a fennforgóhoz hasonló jogviszonyból származtatott igények megbirálását a polgári biróságok hatáskörébe utalná. Mitsem változtat ezen az a körülmény, hogy a Miksa-féle bányarendtartás behozatala következtében az 1873. év óta tényleg megszűnt az esztergomi érsekeknek az a kötelezettsége, melynél fogva a pénzverés körül ellenőrködni és felügyeletet gyakorolni tartoznak; mert a pisetumjárandóságra nézve későbbi törvény eltérően nem rendelkezvén, annak jogi természete ugyanaz maradt, és igy az egyházi javadalom alkatrésze át nem változhatott. De ha átváltozott volna is, akkor sem tartoznék az abból származtatott igény megbirálása a polgári biróságok hatáskörébe. Épen ugy nincs befolyással a hatáskör kérdésének eldöntésére az, hogy, amint felperesek vitatják, a vallás- és közoktatási miniszter a kereseti igényt polgári perutra tartozónak elismerte, mert az a kérdés, hogy az ügy a polgári biróságok hatósága alá tartozik-e, hivatalból vizsgálandó; ennélfogva a polgári biróságok hatáskörébe nem tartozó ügyekben az eljárás még akkor sem lenne folytatható, ha az érdekeltek magukat a polgári biróság hatóságának kifejezetten alávetették volna. Curia: Helybenhagyja. (1897 szeptember 28-án 4355. sz. a.) A jogalap tekintetében nem vitás egyházi követelések behajtása a közigazgatási útra tartozik. A m. Jcir. Curia: Az alsóbiróságok végzései megváltoztatandók voltak, mert a kereset olyan követelés behajtására van irányozva, mely a kereseti előadás szerint jogalapjára és természetére nem vitás, és miután az ilyen jogalapjuk tekintetében nem vitás egyházi követelések behajtása, a fennálló joggyakorlat szerint, a közigazgatási útra tartozik, a birói hatáskört annál inkább le kellett szállitani, mert a követelés mérve fölötti vita, minthogy az nem magánjogi viszonyból, hanem közjogi természetű kegyurasági viszonyból származik, szintén közigazgatási uton döntendő és dönthető el. (Curia 1898 június 28-án 1593. sz. a.) A vallás, és közoktatási m. kir. miniszternek 26.915/1891. számú rendeletével az autonóm hittörvényü (orthodox) izraelita hitfelekezetek számára kiadott szervező-szabályzat 4. szakasza szerint az ott szabályo-