Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

10 1881. LIX. t.-cz. 4. §. Az állami tisztviselőnek e törvény alapján járó illetményeire vonatkozó vitás kérdéseknek megbirálása a biróságok hatáskörébe nem tartozik. A kir. Ítélőtábla: Az 1893: IV. t.-cz. 16. §-a szerint azokra a kérdésekre nézve, amelyek az állami tisztviselőket, altiszteket és szolgákat a törvény alapján megillető illetményekre való igényből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve a határozat hozatalára, minden más eljárás kizárásával, az illető miniszter illetékes. Az idézett törvénynek éhből a rendelkezéséből tehát nyilvánvaló, hogy állami tisztviselőnek a törvény alapján járó illetményeire vonatkozó vitás kérdéseknek megbirálása a biróságok birói hatásköre alól kivonatott. Nem változtat ezen a jelen esetben fennforgó az a körülmény sem, hogy a felperes nem szolgálati illetmények kiszolgáltatása, hanem az ezeknek összegével egyenlő összegű kártérítés iránt inditotta keresetét, mert a kártérítési kötelezettség kérdése nem dönthető el annak a kérdésnek megbirálása nélkül, hogy a felperesnek a közszolgálatból való elbocsátása jogosan vagy jogtalanul történt. Ennek a kérdésnek megbirálása pedig, a fentebb idézett törvény értelmében, a biróság elé nem tartozhatik. A m. kir. Guria: Helybenhagyja oly értelemben, hogy a kereset tárgyának megbirálása a biróságok hatáskörébe nem tartozik. (1901 november 19-én 6609.) Az 1886: XXII. t.-cz. 95. §-ának abból a rendelkezéséből folyóan, hogy a közigazgatási tisztviselők ellen, a vagyoni felelősség megállapítása esetén, a kártérítési kereset a rendes bíróság előtt indítható, az következik, hogy a vagyoni felelősségnek érintetlen hagyása mellett a bíróság feladata mindazokat a körülményeket megállapítani, melyekből a kártérítés és a kár mennyisége függ, vagyis, hogy a fegyelmileg sújtott cselekményből vagy mulasztásból minő tényleges kár származott, és ebben a bíróságot az a szempont nem gátolhatja, hogy a vagyoni felelősség a fegyelmi határozatban már bizonyos számszerűleg meghatározott összegre állapíttatott meg. (Curia 1901 deczember 30-án G. 465. sz. a.) Annak elbírálása, hogy katonai szolgálat közben az előljáró tiszt részéről alantasaival szemben elkövetett valamely cselekmény jogellenesnek tekintendő-e vagy sem, nem a polgári bíróságnak, hanem az illető katonai hatóságnak hatásköréhez tartozik, amely azt a tényleges katonai szolgálatban álló egyénekre nézve fennálló katonai szabályok alapján bírálja el. Ha az illetékes katonai hatóság egy ilyen cselek-