Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. 11 ményt vizsgálat tárgyává tett, és kimondotta azt, hogy az a cselekmény a fennálló katonai szabályok alapján jogellenesnek nem tekinthető, a polgári biróságok előtt érvényesíthető magánjogi igény még abban az esetben sem származik, ha a szerencsétlenü ljárt alantas munkaképtelenségét csakugyan a szóban forgó cselekmény idézte elő. (Curia 1902 deczember 24-én 4569. sz. a.) Ha a községi elöljáróságnak, mint a kincstár közegének az adóvégrehajtás alkalmával elkövetett szabálytalanságát a kir. pénzügyigazgatóság már megállapította, az általános jogelvek alapján annak magánjogi mérlegelése és elbírálása, hogy a kérdéses szabálytalan eljárás által okoztatott-e kár, és ha igen, a kár összegének megállapítása és hogy ezért alperes felelősséggel tartozik-e, mint magánjogi kártérítési igény, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Curia 1903 június 30-án 5118. sz. a.) Nem létezik olyan törvényes jogszabály, mely a miniszterileg feloldott községi szabályrendelet alapján beszedett köztartozás (husszemledij) visszafizetése iránti kereseteket a polgári bíróság hatáskörébe utalná; az ilyen kereset elbírálása a bíróság hatáskörébe nem tartozik. (Budapesti Ítélőtábla 1903 október 6-án G. 134. sz. a.) Valamely államhivatalnoknak abból származtatott kártérítési keresete, hogy nyugdíjazása a törvényben előirt feltételek betartása nélkül történt, nem tartozik a polgári bíróság hatáskörébe. (Curia 1905 szept. 15. 7015/1905.) Ha a közigazgatási hatóság a végkielégítés kérdését végérvényesen elbírálta, a fizetés iránti kereset kétségtelenül a bíróság hatáskörébe tartozik. A Mr. tábla: Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy valamely törvényhatósági tisztviselő részére végérvényesen megállapított nyugdíjnak, avagy egyéb más ellátási díjnak a fizetésére kötelezhetö-e vagy sem? a törvényhatóság, kétségtelenül a biróságok hatáskörébe tartozik: minthogy azonban az alp. azt is felhozta védelemként, hogy a néhai K. K. részére végkielégítésként megállapított 4000 korona nem az arra hivatott törvényhatósági bizottság által lett megállapítva: első sorban azt kellett eldönteni, hogy az elhalt szolgabírónak végkielégítéséhez való igénye végérvényesen megállapítottnak tekinthető-e vagy sem? Az 1886. évi XXI. t.-cz. 47. §-ának i) pontja szerint, a törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatáskörébe van utalva a törvényhatósági tisztviselők végkielégítése és nyugdíjazása, kö-