Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

1881. LIX. t.-cz. 4. §. 9 igazgatónak azt a vádját, hogy felperes az 1896 július 19-ére kitűzött Rajna kincsében a szerepet csak ugy volt hajlandó elénekelni, ha a neki kiosztott cyklusból egy előadás elengedtetik s szabadságideje 14 nappal meghosszabbittatik s hogy ekkép felperes, akit a szinházi orvosok az éneklésre képesnek tartottak, betegségét csak ürügyül használta fel, ujanb anyagi áldozat kicsikarására. Ezzel szemben a rendes biróság az ítélet joghatályának a kérdésénél annak vizsgálatába, hogy valóban megtörténtek-e azok a tények, melyeket a szinházi biróság bizonyitattnak fogadott el, a fentebb kifejtettek szerint nem bocsátkozhatik, mert ezek a rendes biróság vizsgálati köréből elvont s tisztán a fegyelmi biróság döntése körébe eső érdemi kérdések közé tartoznak. A hatáskör kérdésének megbirálásánál tehát a szinházi fegyelmi biióság részéről bizonyítottnak elfogadott tényt kell alapul venni. (Curia 1899 augusztus 30-án. I. G. 214. sz. a.) A fegyelmi hatóság tényleges jogszerű gyakorlásának a hatálya az, hogy annak magánjogi következményei megbirálásánál a rendes biróság az illetékes fegyelmi hatóságnak elhatározási körébe eső tényeknek valóságát és a lefolyt fegyelmi eljárás során kiszabott büntetés mérvét nincs jogositva felülvizsgálni, hanem elbírálása körébe csak az a kérdés tartozik, hogy a fegyelmi határozattal megállapított cselekmények olyan természetüek-e, amelyek a fegyelmileg büntetettre nézve, a fennálló szerződési viszonynál fogva, maguk után vonják-e a magánjogi igényeknek elvesztését? (Curia 1899 november 11-én G. 381. sz. a.) A közigazgatási tisztviselők elleni kártérítési igény érvényesítése, a fegyelmi eljárás előzetes megindításától, vagy pedig a vagyoni felelősségnek fegyelmi uton való megállapításától függetlenül, a közpolgári biróság hatáskörébe tartozik. (Curia 1900 deczember 29-én I. H. 44. sz. a., G. VI. k. 324. 1.) A rendes biróság az alkalmazott illetékes fegyelmi hatóságának elhatározási körébe eső tények valóságát és a kiszabott fegyelmi büntetés mérvét felülvizsgálni jogositva nincsen, hanem a rendes biróság elbírálási jogkörébe egyedül az a kérdés tartozhat, vájjon a hivatalától elmozdított terhére rótt cselekmények olyan természetüek-e, melyek a nyugdijszabályzat értelmében a nyugdíjigény elvesztését vonhatiájire maguk után. (Curia 1901 november 19-én 220. sz. a.) — (sQ-