Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. V. kötet. (Budapest, 1911)

8 1881. LIX. t.-cz. 4. §. Az 1879: XXXI. t.-cz. 40. §-a értelmében a felesketett erdőőrök szolgálatukban közbiztonsági közegeknek tekintendők. Ennélfogva azok rzolgálati minősége nem cselédi, hanem közbiztonsági szolgálat jellegével bir: reájuk az 1876: XIII. t.-czikknek rendelkezései nem alkalmazhatók és a szolgálati viszonyukból eredő követelések iránti eljárás a bíróságok hatásköréhez tartozik. (Curia 1893 január 18-án 3114. sz. a.) Altalános jogszabály, hogy minden vagyonjogi követelés, melynek érvényesitését a törvény külön hatóság elé nem utasítja, a rendes, vagyis birói uton érv ényesithetö. Tekintve pedig, hogy az 1876: XIV. t.-cz. az ebben megjelölt közigazgatási hatóságok eljárása által okozott károknak közigazgatási uton leendő érvényesítése iránt nem taltalmaz rendelkezést, az ily kártérítési kereset bírói útra tartozik. (Curia 1896 augusztus 18-án 4331. sz. a.) A színházi fegyelmi, mint külön bíróságnak ama határozatait, melyekben büntetésül vagyoni hátrány rovatik ki, a rendes bíróság nem érdemi, csakis alaki sérelmek szempontjából teheti bírálat tárgyává. Indokok: Az operaház törvénykönyvéhez belügyminiszteri rendelettel kiadott eljárási szabályok alapján alakult fegyelmi bíróságnak az a határozata, amely szerint felperes a m. kir. operaházi törvények 86. §-ába ütköző vétség miatt a szüneti időre járó 1500 forintban megállapított egy havi fizetése elvesztésére, vagyis 1500 forint pénzbírság megfizetésére Ítéltetett, felperesnek a vagyoni érdekét érinti. A szinházi fegyelmi, mint külön bíróságnak ama határozatai joghatályát, melyekben büntetésül vagyoni hátrány rovatik ki, az 1881: LIX. t.-cz. 77. §-ában előforduló joghasonlatosságnál fogva a rendes bíróság nem érdemi, csakis alaki sérelmek szempontjából teheti bírálat tárgyává. Ilyen sérelmek, hogy a fegyelmi biróság nem szabályszerűen alakult meg, oly tény felett határozott, mely hatáskörébe nem tartozik, vagy oly vagyoni büntetést alkalmazott, mely a szinházi törvényekben nincsen megengedve. Felperes a fegyelmi biróság Ítélete ellenében sérelmül azt terjeszti elő, hogy a m. kir. operaház törvénykönyvének 86. §-ában meghatározott fegyelmi vétség irányában fenn nem forog, mégis a szinházi biróság őt ebben a szakaszban meghatározott vagyoni hátránynyal büntette, vagyis felperesnek a panasza az, hogy a szinházi fegyelmi biróság oly tény felett, mely nem fegyelmi vétség s mely a 86. §. rendelkezése alá nem ;vonható, hatáskörét túllépve határozott. A szinházi biróság 7. p. %.f mellékelt Ítéletében bizonyítottnak fogadta el a művészi