Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

474—475. §. 89 oly felvilágosítást ad, mely egyéni vélekedése szerint a valóságnak megfelel, bárha különben valótlan. Vagyis a biztosított félnek egyéni viselkedésén alapuló közlések tekintetében az ügylet megtámadásához szükséges ugyan a rosszhiszeműség, és a biztosító megtévesztésére irányuló szándék bizonyítása; ellenben egyéb közlések tekintetében ez nem szükséges és magában az, hogy a biztosított valamely előtte ismeretes fontos tényt elhallgatott, vagy arra nézve valótlan előadást tett, a megtámadásra alapot nyújt. Ezeket a szabályokat követi a joggyakorlat is. Minthogy a meg nem támadott tényállás szerint az 1907 február 26-án meghalt B. Gy. 1906 szeptember hó 21-én tett ajánlatában 2. •/'. a. (9. kérdés) és a 3. •/. alatti bizonyítványban adott feleleteiben (3. és 6. kérdés) elhallgatta, hogy ugyanez év márczius hó 31-től április hó 26-ig beteg volt s kórházban gyógy kezeltetett s eszerint valótlan feleletet adott, de a felelet nem egyéni viselkedésén alapuló, hanem oly állításra vonatkozik, melynek valótlanságát tudnia kellett; minthogy a három heti betegség és kórházi gyógykezelés tényének elhallgatása a biztosítás elvállalására fontos körülménynek minősül, melynek közlésére vonatkozó kötelesség alól B. Giy.-t felmentettnek tekinteni azért nem lehet, mert annak felmerülte az ajánlattételt csupán pár hónappal előzte meg s a betegség tartalmánál fogva is ki van zárva az a feltevés, hogy felemlitésre nem méltó jelentéktelenségnek látszott: a felebbezési bíróságnak az ügylet érvénytelenségére nézve levont következtetése helyes és felperesnek az a panasza, hogy a neheztelt döntés ellenkezik a joggyakorlattal, mely az ügylet érvénytelenségét a biztosítottnak megtévesztési szándékától teszi függővé: alaptalan. (Budapesti kir. tábla 1909 márcz. 18. G. 32/1909. sz. a.) Azonos Budapesti Tábla 1905. november 3. II. G 126. sz-, C- 870/905. 1251/906., C. 1906 május 15. S70/905. sz., V. b\: C. 1296/907. 183. A hetekig tartó influenza és belőle kifejlődött crouposus tüdőgyuladás, mely ágybafekvéssel is járt, az élettartamra is befolyással bírható komoly betegség, amely, ha a beteg meggyógyult is, az ajánlat tételekor, tehát néhány héttel a meggyógyulás után még nem volt utókövetkezmény nélkül maradt muló bajnak tekinthető, miért is e betegség elhallgatása a közlési kötelesség megsértését képezi. (C. 1908 január 8. 300/907. sz.) 184- Nem tekinthető a közlési kötelesség megsértésének a csekély fokú gyomortágulás és oly kisfokú neurasthenia elhallgatása, melyről a beteg — súlyos neurashenikusok szokása ellenére — nem panaszkodik; sem az oly orvosi kezelés elhallgatása, mely rövid ideig tartott és,