Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

90 Kereskedelmi jog. nem a biztosítás elvállalására befolyással biró komoly baj ellen történt. (Curia 1909 november 17. 484/904. v. sz. a. IV. p. t.) A nagyobbfoku neurasthenia elhallgatása a közlési kötelezettség megsértésének tekintendő. C. 818/905. Hasonló C. 982/904. Állandó gyakorlat. 185. Köztudomású tény, hogy az elmebetegek maguktól betegségük természetét fel nem ismerik és velük a betegség valódi természete már emberiességi okokból sem szokott közöltetni és igy feltéve, hogy A. az ajánlat megtételét megelőző időben elmebeteg volt, tekintve, hogy kizártnak tekinthető, hogy A. tudott volna betegségéről, a közlési kötelezettség megsértéséről szó sem lehet. (Curia 1906 márczius 28. 1124/905. sz.) 186. K. és V. tsz.: Köztudomású tény, hogy a tuberkulotikus tüdőbetegek maguktól betegségük természetét gyakran föl nem ismerik, velük betegségüknek valódi természete már emberiességi okokból sem szokott közöltetni és igy azzal a ténynyel, hogy a biztositott tüdőtuberkolozisban szenvedett és ez ellen gyógykezelt ett, nincs bizonyitva az, hogy ő mell- vagy tüdőbetegségéről tudomással birt. Minthogy tehát nincs bizonyitva, hogy a biztositott az eléje terjesztett kérdőpontra tudva valótlan feleletet adott, ez alapon a biztosítási szerződés érvényessége meg nem támadható. 0.: Hh. (1902 április 24. 38. szám.) 187. Ha a biztosítási kötvény tartalma szerint a vadászati baleset kizártnak mutatkozik is, bizonyítható, hogy ez is biztosítva volt és az ajánlatnak ellenkező tartalma az ajánlati ivet kitöltő ügynök tévedésére vagy rosszhiszeműségére vezetendő vissza. Alperes nem tagadta elleniratában azt a kereseti előadást, hogy 1906. évi szeptember hó 16-án felperes jobb szemébe vadászás közben egyik vadásztársának valamely kemény tárgyhoz ütődött s eredeti irányából félrerepült golyója véletlenségből behatolt s ez által olyan sérülést okozott, mely miatt felperes jobb szemét üregéből el kellett távolítani s ekkép felperes egyik szemét elvesztette. Ezt a tényállást tehát, mely a kötvényre irt általános biztosítási feltételek 1. §-ában irt meghatározás szerint a baleset fogalmát kimeríti, az 1868. évi LIV. törvényezikk 159. §-a értelmében valóul kellett elfogadni. Ezek szerint bizonyitva van, hogy felperes balesetből folyólag oly testi sérülést szenvedett, melynek esetére alperes az A) 2. pont a. kötvénybe irt ált. biztosítási feltételek 12. §-ának II. a) pontja értelmében a rokkantság esetére biztositott 20.000 korona