Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

468. §. 29 a szabadkai ügynöknek felajánlotta, de azt azzal, hogy a dij megfizetésével ráér 30 nap múlva is, el nem fogadta, még ha igaz volna is, sulylyal nem birna, mert ezek a körülmények az első dij fizetése tekintetében alperes terhére öt kötelezőleg halasztásadást ugy sem állapitanának meg, nem különösen oly értelemben, hogy a nem fizetés daczára is koczkázatviselés terhelné. Felperesnek az a további érvelése, hogy az ajánlat hátán és a D) alatti prospektusban foglalt feltételek szerint a biztositottnak a dij fizetésére 30 napi haladéka volt, szintén nem bír alappal, mert ez a rendelkezés nem az első dijra vonatkozik, melyre nézve attól eltérően az ajánlatban külön kikötés és intézkedés vétetett fel. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybennagyja. Indokok: A 2. '/. ajánlatban nincs a biztositás hatályának kezdete naptárszerüleg megállapítva. Az ajánlat végén levő ama kikötés, hogy a kötvény az orvosi vizsgálat napjáról kelteztessék, nem egyjelentőségü a biztositás hatálya kezdetének naptárszerü megállapitásával, mert nem foglalja magában azt a kikötést, hogy a kötvény ily keltezése a biztositás hatályának kezdetét jelenti. E szerint hatályos a koczkázat viselésének kezdőpontja tekintetében a 2. •/. a. ajánlatnak ama kikötése, mely szerint a szerződés hatálya, azaz a koczkázat viselése a biztositási kötvény kiadása és az első évi dijnak ezzel egyidejűleg kikötött kifizetése előtt nem kezdődött meg. Minthogy pedig nem vitás, hogy sem az első évi dij kifizetése, sem a kötvény kiadása nem történt meg és alperest a fenforgó esetben az eset körülményeihez képest nem lehet a kötvény bemutatása tekintetében késedelmesnek tekinteni, ennélfogva és az elsőbiróság Ítéletében felhozott okokból az elsőbiróság Ítéletét helyben kellett .hagyni. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét a benne felhozott és felhívott indokoknál fogva helybenhagyja. (G. 1908 június 17., 1288/V. sz.) Azonos C. 1908 június hó 23-án, 6431/1907. sz. Állandó gyakorlat. C. 184/900., 986/99., 1096/901., Budapesti T. 1904. október 28. II. G. 111. sz., V. Ö.: C. 151/901. (közölve a 469. §-nál). A bitositási ajánlatban a biztositás tartama naptárilag meghatároztatván, a szerződés hatályba léptének az első évi dij befizetésétől való függővé tétele akkor sem bir érvénynyel, ha a biztositott a kötvény kézbesítése előtt elhalt. C. 1905. márcz. 7. 726-/904. sz. 468. §. 54. Az életbiztosítási szerződés létrejöttnek tekintendő, ha a biztositó az ajánlatot annak vételétől számított 48 óra alatt vissza nem • utasítja, vagy arra nézve módosítást nem kíván. Nem jogosítja fel a