Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

20 Kereskedelmi jog. 45. Ha az ajánlatban a díjtáblázatra történt hivatkozás, akkor nem vitatható sikeresen az, hogy a biztosítási dij összegszerű megjelö­lésének hiánya okából a felek közt nem jött létre a szerződés. (Curia 1904 szeptember 11. 65. sz. Azonos 72/1899. és 892/1897. sz.) 46. Az ironnal irott ajánlat is érvényes. Alperes tagadta, hogy a D) alatti ajánlat ellene bizonyítékul szolgálhatna, mert az ironnal van irva. Azonban az ajánlatnak bármily Íróeszközzel történt kitöltése ai ajánlat megtételét nem érvénytelenítheti. (Curia 1900 január 31. 1013— 1899. sz.) 47. Ha a per adataiból megállapithatólag a felek az ajánlatnak írásba foglalását czélozták, akkor az ajánlatnak a biztosított részéről való aláírása nélkül a biztosítási ügylet érvényesen létre sem jöhet éfe ezért az ajánlat szóval történt megtételének a bizonyítása közömbös. Tábla: A kereskedelmi törvény 468. §-a értelmében a bizto­sítási ügylet létrejöttéhez Írásbeli szerződés kell ugyan, de az írás­beli szerződést a kötvény kiállítása, sőt az ügyletnek a biztosító könyveibe való bevezetése is "pótolja, oly törvényes szabálya azon­ban a kereskedelmi törvénynek nincs, a mely szerint a biztosítási szerződés létrejöttét a biztosított által aláirt Írásbeli ajánlatnak kell megelőzni és igy, habár csak a C) alatti ajánlat van alperes által aláírva, ellenben az E) alatti ajánlatok alperes által aláírva nincsenek, ez a körülmény nem zárná ki a biztosítási szerződés érvényes létrejöttét, feltéve, hogy a felperes által kiállított biztosí­tási kötvény az alperes által, habár szóval tett ajánlatnak megfe­lelően állíttatott ki. Curia: A felek előadásából nyilvánvaló, hogy a peres bizto­sítási ügylet az alperes által aláírandó, tehát Írásbeli ajánlat alap­ján volt a felek akaratához képest megkötendő. Minthogy azonban a kereset alapját képező biztosítási kötvény az alperes által alá­irt C) alatti és az alperes által alá nem irt E) alatti ajánlat alap­ján állíttatott ki és igy a felek egyező akarata szerint az ügylet megkötéséhez megkívánt írásbeli ajánlat az egész ügyletre kiha­tólag alperes által kiállítva nem lett és minthogy e szerint az ügy­let megkötéséhez a fenforgó esetben megkívánt írásbeli ajánlat al­peres által meg nem tétetett, az ügylet érvényesen létrejöttnek nem tekinthető, a másodbiróság ítélete, annak megjegyzése mellett, hogy jelen esetben az a kérdés, hogy a biztosítási ügylet létrejöt­tének érvényességéhez Írásbeli ajánlat szükséges-e, vagy szóbeli ajánlat is elegendő-e, mint a jelen esetben, nem döntő, megoldást nem igényel. (1904 november 30. 1683/1903. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents