Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

10 Kereskedelmi jog. Bpesti T.: Nem lehetett a szerződést érvénytelennek kimondani azon az alapon, hogy felp. annak megkötésekor alp. társasági jogi minőségére, illetve arra nézve, hogy alp. társaság, mely tényleg szövetkezeti részvénytársaságot képez, a czégjegyzék alapján, melybe alp. tévesen mint részvénytársaság jegyeztetett be, tévedésben volt; nem mondható pedig ki a szerződés ezen az alapon érvénytelennek azért, mert felp. nem vonja kétségbe azt, hogy a bejegyzés az alapitó okmányok bemutatása mellett és ezeknek az okmányoknak az alapján eszközöltetett; már pedig ezek szerint alp. már akkor is, midőn czégét bejegyeztette, tényleg nem részvénytársaság, hanem korlátolt felelősségű tagokból, saját hazájának törvényei szerint alakult kölcsönös biztositó társaság volt s igy szövetkezeti, vagyis ugyanazzal a jelleggel és szervezettel birt, a melylyel bir a téves czégbejegyzési kiigazitás után jelenleg, a keresk. czégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában 1875 decz. 1-én kibocsátott miniszteri rendelet 12. §. szerint a czégjegyzékek kiegészítő részét képező okmánytárban elhelyezett emez okiratok tartalma tehát nem hagyott kétséget arra nézve, hogy alp. tényleg nem részvénytársaság, s hogy kötelezettségeiért a biztosítottak mint szövekezeti tagok a befizetett biztosítási dijak erejéig felelősek; és igy felp.-nek, midőn alp.-sel a szerződést megkötötte, az idézett rendelet 19. §. szerint mindenki által megtekinthető emez okiratokból alp. társaság szervezetére s ebből vagyoni állására s a szerződő feleknek az által nyújtott biztosítékokra nézve meggyőződést szerezni módjában állott, ugyanezért a bejegyzést eszközlő bíróságnak az a tévedése, hogy alp.-t a bejegyzés alapjául szolgáló okmányok tartalma ellenére mint részvénytársaságot jegyezte be. a szerződés érvényességére befolyással nem bírhat, mert alp. az általa a bejegyzés kérésekor előterjesztett és nyilvánosságra bocsátott adatok szerint már a szerződés megkötésekor is tényleg ugyanazzal a jelleggel és szervezettel birt, s következőleg a vele szerződő feleknek ugyanoly nemű biztosítékot nyújtott, a melylyel bir s minőket nyújt jelenleg; s mert a mennyiben felp. erről magának a szerződés megkötésekor a czégjegyzék kiegészítő részét képező nyilvános adatokból meggyőződést nem szerzett, ezért alp. — tekintettel arra is, hogy a tévedés felp.-nek az alábbiak szerint vagyoni hátrányt különben sem okozott — felelősségre nem vonható. Ezekből folyólag alaptalan az az érvelés is, hogy alp. az által, hogy magát mint r.-t. jegyeztette be; s hogy a téves czégjegyzék kiigazítását az 1891. évet megelőzőleg nem kérte, a vele szerződő feleket s igy felp.-t is ezeknek vagyoni hátrányt okozó tévedésbe ejtette; alaptalan pedig azért, mert a fentebbiek szerint alp. a szervezetére vonatkozó adatokat a bejegyzés kérésekor a valóságnak megfelelően előterjesztette; azoknak alapján tehát a bejegyzést rendelő bíróság van hivatva meghatározni azt, hogy alp. mint r.-t. vagy mint szövetkezet jegyeztes/