Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

8 Kereskedelmi jog. sult s alkalmas jogalanynak. Ahhoz tehát, hogy a biztosítási ügylet a felsorolt esetek bármelyikében a biztositott irányában hatályvesztettnek legyen tekinthető, nem szükséges, miszerint a törvény, szerződés vagy alapszabályban előre nem látott azon esetek valamelyike, melyek kifejezetten a szerződés hatályát elenyésztetik, fennforogjon és bizonyittassék. A törvény idézett alapfeltételeinek megsértése is eo ipso hatálytalanná teszi a biztosítási ügyletet azon fél irányában, ki kifogást emel; hatálytalanná tenné még akkor is, ha e részben a törvénynyel, vagyis a fent mondottakkal ellenkező megállapodás jött volna is létre a konkrét szerződésben, mert ezen viszonyt a törvény a közérdek javára szabályozta kötelezőleg, az tehát a felek akaratától nem függhet. Ha a fennforgó perkérdés a kifejtett törvényes szempontok alapján vétetik birálat alá, kji fog tűnni, hogy a .,Haza" a „Tiszával"-val kötött s tényleg foganatosított viszontbiztosítási szerződéssel s összes díjtartalékának a ,;Tiszá"-ra tett átruházásával a törvény idézett rendelkezéseit megszegvén s díjtartalékkal többé nem rendelkezvén, ugy tényleg, mint jogilag képtelenné tette magát biztosítottjai irányában a biztosítási szerződés törvényes folytatására: minek szükségképi jogi következménye az, hogy a biztositott a törvény alapján többé nem álló társasággal, szemben ennek világos törvénysértésével, nem köteles a biztosítási szerződést a maga részéről folytatni stb. (Guria 248/ 1878. és 391/1878. sz.) 11. Külföldi biztosító-társaságnak itteni üzlete folytatására szánt tőkéje a belföldön lévén elhelyezendő, a díjtartalék külföldi ingatlanokra adott és jelzálogilag biztositott kölcsönökben nem helyezhető el. Budapesti Ítélőtábla: Az elsőbiróságnak a fentebbiek szerint megváltoztatott fentebbi intézkedését azért kellett megváltoztatni, mert a keresk. törvény 456. §-ának 2. ponja belföldi és külföldi állampapírok közt megkülönböztetést fel nem állítván: e tekintetben a bíróság sem tehet megkülönböztetést. Ellenben az eljáró bíróságnak azt az intézkedését, a mely által felfolyamodónak bejelentését tudomásul nem vette, azért kellett helybenhagyni, mert a módosított alapszabályok XXVIII. pontjában, valamint az 51065/1886. sz. bejegyzést rendelő végzésben felsorolt mindazon papírokban, melyek nem állampapírok, vagy állami kamatbiztositást élvező v állatoknak elsőbbségi kötvényei: jelesül: városi, megyei, helységi, községi, vagy iskola-kerületi kötvényekben, valamint fizetésképes intézeteknek kötvényeiben a kereskedelmi törvény 456. §-a 2. pontja értelmében, mely törvénypont a kereskedelmi törvény 461. §-a értelmében a külföldi társaságokra is alkalmazást nyer, a dijtar- • talék el nem helyezhető; továbbá mert a kereskedelmi törvénynek 461. §-ában felhívott 211. §. 2. pontja szerint a külföldi társaságnak az itteni üzlete folytatására szánt tőkéje a belföldön lévén el-