Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

485. §. 155 1903 szeptember 10-én lefizette, a kereseti összeg az 1903 április hó 20-tól 1904 április 20-ig terjedő évre eső biztositási dijnak második félévi részletét képezi és mert, hogy a K. T. 485. §-ának 4-ik pontja szerint a biztositási szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő dij a lejáratkor le nem fizettetik s a kir. Curiának 26. sz. polgári döntvénye értelmében a mulasztásnak ez a jogi következménye akkor is beáll, ha a több részletre felosztva fizetendő évi biztositási dijnak, mint a jelen esetben is, második részlete nem fizettetik le, arra tekintettel, hogy a felperes nem is állítja, hogy az 1903 október 20-án fizetendő volt második félévi díjrészletnek ezen az időn tul való fizeíhetésére nézve a felek külön szerződtek, — az 1903 október 20-án esedékes második félévi díjrészlet lefizetésének elmulasztása, folytán a felek közt létrejött biztositási szerződés már 1903 október 20-án hatályát vesztette, a felperes tehát az ettől a naptól számított félévre eső biztositási dijat nem követelheti. A kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik a benne felhozott indokok alapján és azért, mert felperes a kereseti váltót a saját maga által becsatolt D) alatti levele szerint is az alperestől koczkázatviselés ellenértékeképen több évre kötött biztositásdijnak egy része fejében közvetlenül kapta, a több évre kötött biztosításoknál az egyes díjrészletekről kiállított dijváltók pedig rendszerint nem fizetéskép, hanem csak fedezetül adatnak, már pedig felperes nem bizonyította, hogy a kereseti váltó kifejezetten fizetésül adatott és fogadtatott el és mert e szerint alperes a felperessel, mint közvetlen szerződőféllel szemben a váltótörvény 92. §-a értelmében mindazokat a kifogásokat hatályosan érvényesítheti, a melyek a, kereseti váltó alapjául szolgált jogügyletből erednek. (1905 május 3. 1287/1904. szám .alatt.) Hasonló C. 90/99. 342. Váltó ellenében a biztositott köteles bizonyítani, hogy az nem az első dijra vonatkozik. C: Felek egyezően adják elő a G) alatti okirat által is bizonyított azt a tényt, hogy köztük a C) alatti tüzkárbiztositási ajánlatban megjelölt épületre nézve 1896 július 22-étől 1906 július 22éig terjedő 10 évre biztositási szerződés jött létre és hogy a kereseti követelés alapját képező A) alatti váltó egy évi biztositási dij fizetésére adatott alp. által felp.-nek. Tekintve, hogy alp. azt, hogy a kereseti váltó nem az első évben fizetendő díjrészlet fedezetéül adatott és hogy ennélfogva az a Kt. 485. §. 4. pontja értelmében a biztositási szerződés megszűnése folytán nem követelhető, felp. tagadása ellenében nem bizonyította, az alp.-t marasztaló T.-i Ítélet helybenhagyandó volt. (1898 nov. 8. 684. sz.)