Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

154 Kereskedelmi törvény. 339. A biztosítási dij bavonkint fizettetvén, visszatérő időszakban kötelezett dijnak tekintendő még abban az esetben is, ha a biztosítási kötvényben a dij évi részletekben köteleztetett fizetni. ítélőtábla: A valódiságára kétségbe nem vont 3. alatti okirat által bizonyítva van, hogy az abban nyugtatott 3 forint 41 kr. öszszeget az alperes kifejezetten, mint az 1897. évi június hóra, tehát a biztosítási idő első hónapiára eső diját fizette meg, és hogy a felperes azt mint első havi dijat fogadta el. A keresetben kitüntetett több fizetés is havi részletekben és havi dijak czimén teljesittetett és fogadtatott el. Ezekből a concludens tényekből következik, hogy a felek az A) alatti ajánlatban és a 2. alatti kötvényben foglalt közakarattal eltértek annyiban, a mennyiben a dij nem évi, hanem hónapos visszatérő időszakokban fizettetett. A dolog ily állásában pedig a királyi Curia 26. számú polgári döntvényében kifejtett okoknál fogva a kereskedelmi törvény 505. §. 3. pontjának rendelkezése a fennforgó esetre alkalmazandó, az ajánlatba és a kötvénybe felvett azzal ellenkező kikötésnek joghatálya nincs és a felperes nem követelheti jogosan azt, a mire keresete irányul, hogy az alperes az egész év folyamán lejárt visszatérő dijrészletek fizetésére köteleztessék, stb. Curia: indokaiból helybenhagyja. (1900 ápril 24. 181. sz.) 340. A biztosítási dij jogi természete anak váltóalakban történt biztosításával változást nem szenved. A biztosítási dijváltók nem fizetésül, hanem a visszatérő időszakokban lejárandó biztosítási dijrészletek fedezetéül adatnak s mint ilyent, váltó uton érvényesíteni csakis a biztosítási szerződés joghatályából lehet, a biztosítási dij érvényessége pedig a kereskedelmi törvény értelmében bírálandó el. (Curia 1892 november 9- 1412. állandó gyakorlat.) 341. Az egy váltóval fedezett egész évi biztosítási dij, ha megállapodás szerint kéí; egyenlő részletben fizetendő, második felében oly visszatérő időszakban fizetendő dij tekintete alá esik, melynek nem fizetése a K. T. 485. §. 4. pontja szerint a szerződés hatálytalanságát vonván maga után, nem követelhető. A Mr. Ítélőtábla: A perbeli tényállás szerint az alperes a kereseti váltót az 1903. évi április 20-tól 1904. évi április 20-ig terjedő első évi biztosítási dij biztosítására adta ugyan a felperesnek fedezetül, a bemutatott biztositási kötvény szerint azonban az emiitett biztositási dij két félévi, vagyis április 20-án és október 20-án esedékes részletben volt fizetendő. Minthogy pedig az alperes az 1903 április 20-tól 1903 október 20-ig terjedő félévre eső részletet