Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

485. §. 153 pitva nincsenek; ezekből önként következik, hogy oly szerződési kikötés, mely a törvénynek a kérdéses fejezetben foglalt intézkedéseivel ellenkezik, joghatálylyal nem bir; minthogy pedig azon kikötés, hogy habár a dijrészlet visszatérő időszakokban félévenkint. iiegyedévenkint vagy havonkint fizetendő, az első évi visszatérő dijrészletek mégis egészben fizettessenek meg, a keresk. törvény fennebb idézett 505. §. 3. pontjával ellenkezik: ezekhez képest ki kellett mondani, hogy oly esetben, midőn az életbiztosítási dij nem évi, 'hanem rövidebb (féléves, évnegyedes vagy hónapos) időszakokban fizetendő, a biztositott, habár magát az egész első évre eső dij fizetésére kötelezte, nem tartozik az első év folyamán lejárt összes dijrészlet eket megfizetni. Kelt Budapesten, a m. kir. Guria polgári szakosztályainak 1885. évi ápril hó 14-én tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi május hó 15-én tartott teljes ülésben. V. ö.: C. 6519/85., 280/90. 337. Ha a biztosítási kötvényben az első egész évi dij nyugtatva is van, de az ajánlattal egyidejűleg arra nézve történt megállapodás a felek között, hogy az negyedévi részletekben lesz fizetendő, itt nem díjhalasztásról hanem a K. T. 485. §. 4. pontja alá eső visszatérő időszakban fizetendő díjról lehet csak szó. (C. 296/906. — 906. szeptember 20.) 338. Bpesti T.: Alaptalan felp.-nck felülvizsgálati az a panasza, hogy a felebbezési bíróság az ügy eldöntésénél a Kt. 485. §-a 4. pontját helytelenül alkalmazta volna; mert azon körülmény alapján, hogy a B) alatti biztosítási kötvényben a biztosítási dij mind a tíz évre 294 frt 84 kr. átalányösszegben határoztatott meg, s ezen biztosítási összegnek a biztositott fél által hasonló összegről kiállított kötelezvény átadásával történt kiegyenlítése elismertetett — szemben azzal, hogy a felek megállapodásához képest a biztositott által C) alatt kiállított kötelezvény értelmében a biztosítási dijnak évenkénti részletekben való törlesztése állapíttatott meg — a biztosítási dij nem tekinthető egészben hitelezettnek, hanem egyes dijrészletek megállapítottaknak, s így a C) alatti kiállítása által felp. követelésének eredeti jogalapja nem változott meg, hanem a biztosítási dij eredeti jogi természetét továbbra is megtartotta: ebből folyóan pedig a második dijrészlet és illetve ennek pontos megfizetése elmulasztása okából a Kt. 485. §. 4. pontja értelmében a biztosítási szerződés hatályát veszítette és a további dijrészletek megfizetése nem követelhető. (1899 nov. 9. II. G. 84.)