Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

480—481. §, 143 nát a legköltségesebb esetben sem haladhasson felül. A felebbezési bíróság által megsértett másik anyagi jogszabály pedig az: hogy oly esetben, a mikor a szolgáltatás meghatározása, illetve a szolgáltatandó összeg megállapítása a szerződés szerint az egyik félnek van fentartva, e meghatározásnak a jogosított fél részéről méltányosság szerint s az eset körülményeinek megfelelő arányos öszszegben kell történnie, mivel ellenkező esetben a meghatározás a másik félre nem kötelező. Ez anyagi jogszabályból szükségkép következik, hogy még ha a biztosító föltételek idézett szövegében nem is foglaltatnék az, hogy alp. kiküldöttje utján a megfelelő összeg letételét van jogosítva követelni, az alp. részére fentartott jog ebben az esetben sem terjedhetne tul a megfelelő arányos összeg követelésének határain. Alp. kiküldöttje tehát az itt kifejtett értelmezés szerint csak arra volt jogosítva, hogy a szakbizottsági eljárás költségének fedezésére a biztositottói a káreset körülményeinek megfelelő arányos előleg-összegnek letételét követelhesse. Ebből folyólag: ha való felp.-nek az az állítása, hogy alp. kiküldöttje utján nem megfelelő, hanem aránytalanul' magas előleg-összeget követelt, ez a meghatározás a biztosítottat nem kötelezi. Ezeknél fogva a felülvizsgálati kérelemnek helyt kellett adni; s minthogy a felebbezési biróság nem állapítja meg a tényállást a jelen per eldöntésére lényeges befolyással biró abban a kérdésben, hogy alp. kiküldöttje az általa követelt előleget megfelelő vagy pedig aránytalanul magas összegben határozta-e meg: a felebbezési biróság ítéletét feloldani kellett. (1903 okt. 21. II. G. 81. sz.) 309. A szakbecsii természeténél fogva a bizottság elnöke csakis a biztosítási felek által adott becslés eredményének keretében dönthet. (M. kir. Curia 464/1909. — 1909 október 6.) Oly szakbecsii, melyben a szakértők, habár egyetértőleg caak általánosságban becsülték meg az elégett árukban szenvedett kárt, nem kötelező. C. 1908. áprlis 23. 924/907. sz. 310. A szakbizottság egyik tagjának a biztosított általi befolyásolása a biztosított igényeinek elvesztését nem vonhatja maga után. BiJesti T.: Alp. felp. kártérítési igényének jogosságát általában véve azon az alapon támadja meg, hogy felp. a biztosított termést 1886 május 28-án és jul. 2-án ért két első jégkárnak a feltételeknek megfelelő felvételét és megállapítását meghiúsítandó s alp. megkárosítására irányuló szándékkal az általa választott szakbecslőt, 0. D.-t reá bírta, hogy a 4. sz. a. szakbizottsági jegyzőkönyvet alá ne irja, felp.-nek ez az eljárása pedig a 2. sz. és I. alatti biztosítási feltételek 1. §-ának e) pontja alapján a biztosított kárigényének elvesztét vonja maga után. Tekintve azonban, hogy