Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

6 Kereskedelmi jog. az illetékességi szabályzat 14. §-ának b) pontja értelmében, nem a kir. egyesbiróság, hanem a kir. törvényszék hatáskörébe tartoznak. (1905 április 28. 442/1904. sz. a.) 7- Azon vállalat, melynek tulajdonosa az általa megállapított készpénzbeli járulmányok fizetése ellenében magát arra kötelezte, hogy a vele szerződő felek elhalálozása esetén azok hozzátartozói részére temetkezési járulékokat fizet ki, kétségtelenül olyan, mely a kereskedelmi törvény 453. és 462. §-ainak rendelkezése szerint csakis a czég bejegyzése esetén folytatható. (Bpesti tábla 1905 február 7. 229/1905. sz. a.) 454. §. 8. A keresk. törvény 454. §-a általában rendelvén, hogy a biztosítási vállalatok kötelesek a czégbejegyzés alkalmával azon elveket bejelenteni, melyek szerint a befizetett alaptőke s a díjtartalék elhelyeztetik, abból, hogy a kereskedelmi törvény 456. §-a csakis az életbiztosítási díjtartalék mi módon való elhelyezésére nézve állapit meg kötelező szabályt, éppen nem következtethető, hogy a biztosító társulat a díjtételek elhelyezése elveinek bejelentésére törvény szerint kötelezettnek nem volna tekinthető. (Budapesti tábla 1904 október 26. 2862. sz.) 455. §. 9. Az életbiztosítási szerződések mindenkori értékét a díjtartalék, vagyis az az összeg képezi, mely a törvényszéknél bejelentett elvek szerint minden ügylet után mathematikai uton kiszámítandó lévén, a kamatokkal folyton nő és a mérlegbe a dijátvitellel együtt a tartozások közé felveendő. Curia: Az életbiztositásért visszatérő időszakokban fizetendő dijak egy összegben számittatván ki. egyenlő részekre osztatnak fel és ekként szedetnek be. Minthogy azonban az egyenlő részletekben eszközölt díjbeszedés a koczkázattal nem áll arányban, a menynyiben if jabb korban a koczkázat kisebb lévén, ehhez képest a biztositás kisebb díjért, a korosodás folytán pedig a koczkázat nagyobb lévén, a biztosítás nagyobb dijért lenne eszközlendő, az életbiztosítások technikája szerint a díjtartalék akként képeztetik, hogy az illető időszakban a koczkázattal arányban nem álló díjtöbblet a biztositó-társaság által meghatározott elvek szerint minden ügylet után mathematikailag kiszámittatik és külön alapul, dijartalékul szolgál, mig a díjrészletnek ezen többleten kivüli része az illető biztosítási időszakban felmerült koczkázatok fedezésére fordittatik, azok által felemésztetik.