Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

453. §. 5 kellett volna felvenni s csak a fennmaradó összeget a szövetkezet egyéb tartozásaira, jelesül a biztositási kárösszegre forditani, mely esetben a biztositási alapnak 180.025 K 12 f-nyi része az ezen eljárás folytán rendes bevételektől elvont hasonló összeg helyett rendeltetésének megfelelően ezen egyéb tartozások és kárösszegek kielégítésére fordittatott volna. Minthogy tehát alperesek kártérítési felelősségét a biztositási alap egy részének jogtalan felhasználása czimén nem lehet megállapítani, és minthogy végül, habár az igazgatóság tagjainak az állásukkal járó köteles gondosságnál fogva a szövetkezet vagyonának gyümölcsöztetése igenis elodázhatatlan kötelessége, az alperesek azon alapon sem vonhatók felelősségre, hogy a szövetkezet a biztosítási alapnak kölcsön utján történt beszerzése folytán 74.800 K kamat jövedelemtől esett el. mert nem lévén törvényes akadálya annak, hogy a biztositási alap kölcsön utján szereztessék be, a kölcsön későbbi igénybevétele folytán a szövetkezet nagyobb kamattehertől szabadult; a másodbiróság ítéletét helyben kellett ha<ryni. (1907 decz. 4. 4254/907. sz.) 6. Az 1891: XIV. t.-cz. szerint megalakult betegsegélyzőpénztár nem magánvállalat és igy nem esik a K. T. 453. §-ának tekintete alá. A kir. ítélőtábla: Alperes társulat, a mely nem a K. T. 463., illetőleg 498. §§-ban körülirt biztositási ügyletek megkötése czéljából, hanem az 1891: XIV. t.-cz. és a kir. közlekedési minisztérium 2342/1891. szám alatt kelt rendelete következtében az iparos és gyári alkalmazottaknak betegségükben való segélyezése végett alakult, nem tartozik a K. T. 453. §-ában megjelölt biztositási vállalatok közé és igy a Fiúméban érvényes illetőségi szabályrendelet 55. §-ának 2. pontjában megjelölt eset fenn nem forog, a kereset tehát a kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság hatáskörébe nem tartozik. A kir. Curia: A Fiúméban érvényben álló 1853. évi február hó 16-án kiadott illetékességi szabályzat 14. §-nak b) pontja értelmében a közczélokat szolgáló intézetek elleni keresetek, a mennyiben ügybirósághoz vagy dologi birósághoz utas'itva nincsenek, a kir. törvényszék, nem pedig az egyes bíróságok hatáskörébe tartoznak. Az a kérdés tehát, vájjon jelen ügy a kir. törvényszék, vagy egyes bíróság hatáskörébe tartozik-e. azon fordul meg: közczélokra rendelt intézet-e a kerületi betegsegélyző pénztár, a vagy pedig magánvállalat. Az 1891: XIV. t.-cz, számos intézkedése, jelesül a 24., 30., 35., 40., 55., 79. és 80. §§. nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy a kerületi betegsegélyző pénztárak a törvény értelmében nem magánvállalatok, nem magántársulatok, hanem a törvény által közérdekből felállított intézetek. Az ilyenek elleni keresetek pedig