Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

4 Kereskedelmi jog. G00.000 K biztosítási alap be nem fizetése czimén tehát az alperesek kártéritési felelősséget megállapítani nem lehet. A fentebb felvettnek kimutatott összegből a vagyonbukott szövetkezet 375.025 K 12 f.-t visszafizetett és pedig 180.025 K 12 f-t kamatjutalék és költség czimén, a többit pedig tőkevisszafizetés czimén, ugy, hogy a 600.000 K biztosítási alap 419.974 K 88 f-re szállott le. Ha a vagyonbukott szövetkezet ezt a kamat, járulék és költség czimén felvett összegét tényleg a felvett 600.000 K-ból fizette volna, akkor kétségtelen volna, hogy a biztositási alapnak ez a 180.025 K 12 f-nyi része rendeltetésétől eltérő módon használtatott fel, az alperesek tehát ezen jogellenes eljárásukért felelősséggel tartoznának, mert a biztositási alapnak rendeltetése a biztositási vállalat kötelezettségeinek biztositása lévén, a biztositási alapnak az e czélra felvett kölcsön utáni kamat, jutalék és költség igényekre törtért felhasználása szabályellenes és a szövekezetnek eljárt igazgatósági tagjai az ezen szabályellenes felhasználásból származó kárért a Kt. 189. §-a értelmében felelősek. Ámde kártéritési követelésének ezt az alapját a felperes tartozott bizonyitani. Felperes pedig nem hozott fel más körülményt, mint azt, hogy L) és M) a. számításai szerint a vagyonbukott szövetkezet a 600.000 K biztosítási alapból a két pénzintézettől csupán 419.974 K 88 f-t kapott meg tényleg, mig a 180.025 K 12 f-t a két pénzintézet által jutalék, kamat és költség czimén a szövetkezet terhére Íratott. Ez a körülmény azonban nem tanúsítja azt a perdöntő körülményt, hogy ez a visszafizetett összeg a biztositási alap törvényellenes felhasználásával fizettetett vissza. Ugyanis eltekintve attól, hogy a vagyonbukott szövetkezet a két pénzintézettől 795.000 K-t vett fel s arra nem csupán a 180.025 K 12 f kamat, jutalék és költséget, hanem 370.025 K 12 f-t, tehát tőkét is visszafizetett, az üzleti zárszámlák és mérlegek pedig tanúsítják, hogy a vagyonbukott biztosító-szövetkezet fennállása ideje alatt egyéb bevételeiből a kamat jutalék és költség czimén fizetett összeget jóval meghaladó egyéb tartozásokat s jelesül biztositási kárösszegeket fizetett ki, amely tartozásokat és kárösszeget pedig már a biztosítási alap törvényes rendeltetésénél is ebből az alapból fizetni mindenesetre jogosult lett volna. Ha tehát a vagyonbukott szövetkezett tényleg a biztositási alapból fizette" is volna vissza a kamat-, jutalék- és költség-összegeket, ugy, hogy a két pénzintézetnél a felvett kölcsöntőke terhére irattá ezt a 180.025 K 12 f összeget, akkor sem lehetne a biztositási alap eme részének jogtalan felhasználásáról szó, mert ez esetben is emez összegnek iiyképeni elszámolása voltakép csak egy helytelen üzemviteli eljárásnak az eredménye, amennyiben helyes elszámolás szerint elsősorban a szövetkezet egyéb bevételeiből a kölcsönvett biztositási alap után járó kamat, jutalék és költségeket