Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

478. §. 11S 242. Az a körülmény, hogy a biztosító társaság valamely kötvény alapján kártérítésre nem köteleztetett, nem azt eredményezi, hogy ez a kötvény egyáltalán nem létezőnek tekintessék, amiért is az azzal biztosítva volt tárgyak a K. T. 478. §-a alapján megejtendő arányszámításnál tényleg figyelembe veendők. Jogszabály, hogy a szerződés értelmezésénél nem a használt kifejezések betűszerinti értelme, hanem a feleknek a fenforgó körülményekből megállapítható akarata az irányadó. Jelen esetben a biztositásnak azon az alapon való kettéosztásával, hogy a biztositott anyagkészletnek egy része a fürészhez 20 méteren felüli távolságban legyen elhelyezve, a feleknek beismerten nem volt más czéljuk, mint az, hogy a 20 méternél távolabb elhelyezett anyagkészlet 50 százalékkal olcsóbb dij mellett legyen biztosítva, kétségtelen, hogy a felperesnek akarata arra irányult, hogy a felperes egész anyagkészlete kettéosztás után is egészben, de ugy legyen biztosítva, hogy a C) alatti kötvény alapján a fürésztől 20 méternél távolabb, a B) alatti kötvény alapján pedig a 20 méteren belül elhelyezett anyagkészlet biztosittassék, aminek különben maga az alperes is kifejezést adott az által, hogy a 15. alatt általa hiteles másolatban csatolt 99.573. sz. pótkönyvben a beismerten 20 méteren túli távolságban fekvő 0. jelű raktárban elhelyezett kereteket és fournierokat a CJ alatti kötvény alapján vette biztositottnak, amennyiben ezt a pótkötvényt az azon látható feljegyzés szerint a 338.876. sz., vagyis C) alatti kötvény kiegészítéséül állította ki. Kétségtelen pedig ez annyival inkább, mert ellenkező értelmezés mellett az a felek akaratából egyáltalában fel nem ismerhető állapot állott volna elő, hogy a 20 méternél nagyobb távolságban elhelyezett anyagkészlet kétszeresen, vagyis ugy a B), mint a C) alatti kötvény alapján volt volna biztosítva. (M. kir. Curia 830/ 908. sz. — 1909 márczius 2.) 243. C.: A biztosított s elégett termény piaczi árának meghatározására, ha a kár helyén ily ár nem jegyeztetik, a legközelebb eső piaczi árjegyzés szolgál irányadóul. (918/78. sz.) 244. C: Jégkárbiztositásnál a termés beszedósekori vagyis az aratás, illetve szüretkori érték mérvadó. (732/77.) 245. A biztosítási kötvény szerint a fogyó és szaparodó mennyiségben biztosított tárgyak értéküknek csak háromnegyed része erejéig lévén biztosítva, ezen értékkiszámitás alapját nem a biztosítási összeg, hanem a tényleges kár értéke képezi. (Curia 1901 okt. 15. 1061. sz.)