Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

453. §. 3 5. A biztosítási alap ugyan kölcsön utján is beszerezhető, de a vállalat fennállása alatt sem vissza nem fizethető, sem kamatfizetésre fel nem használható. C: A kir. Curia elfogadja a másodbiróságnak a részbeni indokolását, hogy a Kt. 189. §-ának rendelkezése azon esetben is alkalmazást nyer, ha a Kt. 453. §-ának parancsoló intézkedései meg nem tartattak, s hogy továbbá az alperesek kártérítési felelőssége fennállana abban az esetben, ha a biztositási alapot megcsonkították, illetve rendeltetésétől elvonták volna. A biztositási alap a biztositó vállalat által VÍ .Halt kötelezettségek biztositására szolgál. A biztositási alap eme jogi természetéből következik, hogy a biztositó vállalat a kimutatott biztositási alap valóságban létezéséért felelős. Az igazgatóság tagjainak felelősségéből pedig következik, hogy ők a biztositó vállalat által kimutatott s az alapszabályokban és mérlegekben kitüntetett biztositási alap egészben, illetve a törvénynek megfelelő felhasználása után fennmaradó részének feníartásáért a maguk személyében is felelősek. Eltekintve tehát attól, hogy a Kt. az alperesek által vezetett biztositó szövetkezete minő összegű biztositási alap kimutatására kötelezte, minthogy a szövetkezet 1896. évi közgyűlésén a biztositási alapnak 200.000 forintról 300.000 forintra felemelését jóváhagyólag tudomásul vette, bár ezt a felemelést alapszabályaikban azoknak megfelelő megváltoztatásával nem is tüntette ki s ezt a törvényszéknek nem is jelentette be s minthogy 1896. évtől kezdve mérlegeiben biztositási alap gyanánt már ezt a 300.000 forintot mutatta ki; a szövetkezet, illetve annak igazgatósági tagjai, az alperesek felelősek, egyrészt eme 300.000 forint biztositási alapnak teljes összegben történt befizetésért, valamint fentartásáért, illetve rendeltetésétől eltérő módon való fel nem használásáért. Ha tehát felperes igazolta volna vagy azt, hogy a 300.000 forint biztositási alap teljes összegben be nem fizettetett, illetve ami azzal egyhatályu, a szövetkezetnek rendelkezésére nem állott; vagy pedig azt, hogy ez a biztositási alap, vagy annak egy része rendeltetésének meg nem felelő czélra felhasználtatott, akkor az alperesek, mint igazgatósági tagok, akik ezen biztositási alapnak befizetéseért, illetve fentartásért a maguk személyében is felelősek, a biztositási alap be nem fizetett, illetve törvényellenesen felhasznált részéért mindenesetre felelősek volnának mindazoknak, akik a vagyonbukott szövetkezetnél vagyonilag érdekelteknek jelentkeznek. Tény az, hogy a vagyonbukott szövetkezet a részére nyitott hitel alapján a neki hitelt nyújtó két pénzintézettől a biztositási alap czéljaira 795.000 K-t vett fel, amiből nyilvánvaló, hogy a vagyonbukott szövetkezetnek a biztositási alap czéljaira a megállapított 600.000 K-nál nagyobb összeg állott tényleg rendelkezésre. A 1*