Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

110 Kereskedelmi jog. kötelezné és ennek elmulasztásához a biztosítási szerződés megszűntének jogkövetkezményét fűzné. (1904 jun. 7. 1045. sz.) 477. §. 217. A biztosított a teljes kárösszeg fizetése iránti keresetével el nem utasítható azon az alapon, hogy egy előző keresetben csekélyebb összeget igényelt, mert az által, hogy az előző keresetben kárának csak egy részét érvényesítette, le nem mondott a kár többletére nézve. (Curia 1902 október 29. 1284/1901. sz.) 218. Ablak beverése népcsődület által a biztosító társaságot nem menti fel a biztosítási összeg kifizetése alól. (Curia 1471/1891- sz.) 219. A biztosítás czéljával ellenkezvén a kártérítést megvonni ott, a hol a biztosított a káresetet nem idézte elő, következik, hogy a biztosító felelőssége csak akkor nem áll fenn, ha a biztosított cselekménye vagy mulasztása és a káreset között okozati összefüggés forog fenn, már pedig a közigazgatási uton hozott határozatokkal nem lett megállat. pitva, hogy a biztosítottnak az a ténye, hogy a raktár padlásán gyúlékony anyagot tartott, a tüzeset keletkezését előidézte s igy magában véve az, hogy a biztosított ez okból kihágásért elitéltetett, nem állapítja meg a kereskedelmi törvény 447. §-ában foglalt vétségeket. (Curia 1901 május 14. 1132/1900. szám.) 220. Aki hamis cselédkönyv alapján áll be, nem tekinthető cselédnek és igy az általa elkövetett lopás, mint nem a háztartáshoz tartozó egyén által elkövetett, biztosítva van. M. hir. Curia: Szerződés csak ugy jöhet létre, ha a felek a szerződés lényegéhez tartozó minden kérdésre nézve megegyezésre jutottak. A szolgálati szerződés lényegéhez tartozik minden esetre az, ha a szolgálatadó a szolgálatba lépő személyére nézve tévedésben ne legyen. Az, aki hamis cselédkönyv alapján szegődött be cselédnek, ez által a munkaadót az ő személyére tévedésbe ejtette s igy kétségtelen, hogy közöttük szolgálati szerződés nem létesült. Ezek szerint ő nem tekinthető a felperes háztartása tagjának és igy alperes az ez által a felperes terhére elkövetett lopás következményeiért a közte és felperes között létrejött biztosítási szerződésből kitünőleg felelősséggel tartozik. (M. kir. Curia 217/ 11)08. — 1908 november 4.)