Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

106 Kereskedelmi jog. felp. árukészlete biztosittassék, de nem volt egyező az akarat arra nézve, hogy az az árukészlet biztosittassék, mely a Fő-tér 4. sz. al. volt elhelyezve. A B) al. ajánlat szerint ugyanis a Fő-tér 2. sz. al. elhelyezett árukészlet ajánltatott biztosításra és ezen ajánlat alapján az A) al. kötvénynyel az itt megjelölt helyiségben elhelyezett áru lett biztosítva. Ha tehát felp. elnézésből jelölte meg a Fő-tér 4. sz. helyett a Fő-tér 2. sz. a. helyiséget, akkor felp. részéről az akarat megnyilatkozásában tévedés fenforoghat, alp. részéről azonban az akarat megnyilvánulásában a tévedés annál kevésbbé forog fenn, mert egyrészt az ajánlatból a felperesi tévedést nem tudhatta meg és másrészt ez a tévedés tudomására nem hozatott, ezekből pedig nyilvánvaló, hogy alp. csak azt az árukészletet akarta biztositani, mely az ajánlatban és kötvényben tüzetesen megjelölt helyiségben volt elhelyezve és mert ugy törvénynél fogva, mint a biztositási feltételek értelmében a helyiség, ahol az ingók léteznek, világosan megjelölendő és a biztositás csak a világosan megjelölt helyiségben elhelyezett ingókra bir foganattal, a biztosítandó ingók elhelyezéséül szolgáló helyiségnek világos megjelölése tehát oly döntő fontossággal bir, hogy a helyiségnek helytelen megjelölése a biztositás érvénytelenségnek jogkövetkezményével jár, a jelen esetben pedig a helyiségnek tüzetes megjelölése annál fontosabb volt, mert maga felp. kifejezetten elismeri, hogy a Főtér 4. sz. al. üzleten felül a Fő-tér 2. sz. a. házban volt még áruraktára, melyet 1881 decz. 15-től 1882 febr.-ig a Fő-tér 4. sz. al. üzletbe átszállított és igy kétségtelen, hogy az A) al. kötvénynyel megkötött biztositási tartalma alatt két árurakára volt, a jelen esetben tehát, midőn beismerten és bebizonyitottan felp.-nek két áruraktára volt, kétszeresen fontos és lényeges volt a biztositandó áruk elhelyezéséül szolgáló helyiségnek minden kétséget kizáró módon való világos megjelölése és igy még abban az esetben is, ha a házszám pontos megjelölésének elmulasztása egymagában véve a biztositónak akaratelhatározására döntő befolyással nincs is akkor, ha a biztosítottnak ugyanazon az egy helyen egy áruraktára van, de döntő befolyással volt a biztositó akaratnyilvánítására a jelen esetben, midőn felp.-nek ugyanazon a helyen két áruraktára .volt, — akár tévedésből, akár szándékosan történt a mulasztás — ennek a mulasztásnak fentebb jelzett következményét a mulasztó alp. tartozik viselni. (1904 decz. 21. 809/1903. sz.) 210. A foglalkozásra nézve tett hamis bevallás a megtámadásra rendszerint alapul szolgál. Bpesti T.: Nem szolgálhat alapul a biztositási szerződés hatály talanitására az a körülmény sem, hogy a 2. •/. alatt csatolt ajánlatban M. M. polgári állásul azt jelentette be, hogy ő pályafelügyelő (Bahnaufseher), holott valóban napibér mellett felfoga-