Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

476. §. 107 dott vasúti kocsitisztitó és kocsifütö volt. Mert habár igaz, hogy a foglalkozás oly körülmény, mely a biztosítás: elvállalására befolyással lehet, a jelen esetben annak helytelen előadását a biztosítási szerződés hatálytalanítására elegendő alapul elfogadni még sem lehet. Mert alp. maga sem vitatja, hogy a vasúti kocsitisztitónak és kocsifütőnek szolgálattétele hátrányosabb befolyással volna az illetőnek élettartamára, mint a pályafelügyelőnek szolgálattétele, sőt alp. viszonválaszában maga azt állítja, hogy M. M. mint kocsitisztitó csak könnyű munkálatokat végzett és elleniratában alp. erre alapított kifogása indokolásául csak azt hozta fel, hogy M. M. vasúti kocsitisztitóként nyert napibéréből nem volna képes a béréhez aránytalan magas biztosítási dijakat fizetni. Mivel azonban M. M.-hoz a 2. sz. a. csatolt kérdőpontokban fizetése vagy egyéb jövedelme és igy fizetési képessége iránt kérdés nem intéztetett, kétségtelen, hogy alp. a biztosított fizetési képességére súlyt nem is fektetett és igy a foglalkozás helyes bevallása a fizetési képesség szempontjából fontos körülményt nem képezett. C: hh. (1890 decz. 16. 828. sz.) — Ugyanígy: C. 723/1902. sz. 1901. jan. 23. 752/900. sz. a. kimondatott, hogy a foglalkozásra nézve tett hamis bevallás a megtámadásra akkor is- elég alap, ha a biztosított esemény (halál) nem a foglalkozás veszélyéből származott. 476. §. 211. A káreset elkésett bejelentése s részletes körülményeinek elhallgatása nem eredményezheti megszűnését a kártéritési jognak, hanem csak azt, hogy a biztosított az ebből származó kárért a biztosító társulatnak felelős. Curia: A biztosítási feltételek 5. §-ának az az intézkedése, mely szerint a kárbejelentésnek a kár okát kell tartalmaznia, nem ellenkezik ugyan a kereskedelmi törvény 476. §-ával, de ellenkezik a kereskedelmi törvénynyel az e részbeni mulasztásnak ugyanott megállapított az a következménye, hogy a kár okának nem közlése a kártéritési igény elvesztését vonja maga után, mivel a biztosítási szerződésből származó jogok megszűnésének eseteit a törvény szabályozván, e részben a biztosítási feltételek ellenkező rendelkezései érvénynyel nem birnak, hanem a kár okának elhallgatása a kereskedelmi törvény 480. §-ának 2. bekezdése értelmében csak a biztosítottnak az abból származható kárért való felelősségét állapítaná meg; de a biztosítási feltételek 5. §-a a biztosítási ügylet természeténél fogva különben is csak arra kötelezhetné a biztosítottat, hogy a biztosító kártéritési kötelezettségére, annak mérvére és a kárt okozók elleni esetleges visszkeresetére vonatkozó adatokat közölje a biztositóval, miből folyólag, tekintettel arra, hogy az