Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

474- -475. §. 103 gosultságát megszüntető egyéb kifogást fel nem hozott; és minthogy ezek szerint megdőlt az a tényállás, melynek alapján a felperes az alapperben pervesztessé vált, ennélfogva az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatni, az alapperben keletkezett Ítéleteket hatályon kívül helyezni és alperes kártérítési kötelezettségét megállapítani kellett. A Mr. Curia: A másodbiróság ítélete a benne felhozott indokok alapján helybenhagyatik. (1905 május 18. 215/1905. sz. a.) 202. Abban az esetben, ha a biztosító-társaság a biztosítási szersződés reactiválása előtt a biztosítotthoz a biztosítás elvállalására befolyással biró Tálam cly fontos körülmény tekintetében kérdést intézett, a biztosított az arra adott feleletének valódiságáért felelős és ebben az esetben is a valótlan feleletet a K. T. 474. §-ának tekintete alá esik s igy téves a másodbirósági Ítéletnek abbeli indokolása, hogy az idézett törvényhely csakis a biztosítási szerződés eredeti megkötésére foglal magában intézkedést. (Curia 1040/1901. sz.) 203. Az Unió Catholiea köles. bizt. társulat szövetkezetnél tűzkár ellen zsidó vallású biztosította magát, ezzel szemben a bizt. ügylet hatálytalanságát vitatja bizt. társulat, mert alapszabályok szerint csak katholikus lehet tagja és felperes elhallgatta, hogy zsidó. Ez a körülmény, eltekintve attól, hogy ilyen kérdés nem is intéztetett felpereshez az ajánlati iven, mint nem lényeges körülményre vonatkozón nem esik a 475. §• tekintete alá. A biztosított személyére vonatkozó momentumok is lehetnek befolyással a biztosítás elvállalására, de ezek kell, hogy a biztositó-társulat által elvállalandó risicót érintsék. (1898 június 17. 407— 1898. sz.) 204. A biztosított kártérítési igényének elismerése után a biztosító többé nem vitathatja a K. T. 474. §-a alapján a biztosítási ügylet érvénytelenségét. (Curia 1903 január 27. 381/1902.) 205. Az, hogy a biztosított a biztosítási dijak nagysága tekintetében a szerződés megkötésekor tévedésben volt, a biztositónak támadási alapul egyáltalán nem szolgálhat, mert itt a tévedés nem az ő, hanem a biztosított részéről forgott fen. A Mr. tábla: Felperes a biztosítási szerződés érvényességét azon az alapon támadja meg, hogy a biztosított a vizsgáló orvossal dr. S.-al, S. J. és S. M.-al összejátszva, őt a biztosítási szerződés megkötése körül tévedésbe ejtették. Ez alapon a biztosítási szerző-