Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

102 Kereskedelmi jog. Másodsorban azt hozta fel a perújításra alapul felperes, hogy az ajánlatában elhallgatott tüzeset jelentéktelenségénél fogva a biztosítás elvállalására fontos körülményt nem képezett, illetőleg, hogy azt maga az alperes biztosító társaság sem tekintette ilyennek. Az alapperben keletkezett Ítéletek szerint azonban kimondatván az, hogy az elhallgatott tüzeset a biztosítás elvállalására általában fontos körülményt képezett, ez többé vita tárgyává riem tehető, s igy a felperes álláspontja elbírálás alá már csak abból a szempontjából vonható, hogy vájjon alperes a biztosítás elvállalásakor maga nem kivánt volna-e eltekinteni attól, hogy az elhallgatott tüzeset tudása reá nézve a biztosítás elvállalására bármi tekintetben befolyással birjon. Ez pedig perdöntő körülmény, mert a biztosítás elvállalására elvontan véve fontos körülmény elhallgatása is a szerződés érvényességének megtámadására sikerrel csak akkor vehető alapul, ha a biztosító az elhallgatott körülményt a fenforgó esetben maga is tényleg a biztosítás elvállalására fontos körülménynek tekinteni kívánta; ez az eset azonban nem forog fenn akkor, ha a biztosító tényei arra engednek okszerű következtetést, hogy a biztosító az elhallgatott körülmény tudatában is a biztosítást ugyanazon feltételek mellett megkötötte volna. Peres felek között a perújítás folyamán nem volt vitás, hogy alperes biztosító-társaság a több évre kötött azt a biztosítási szerződést, melyre felperes kártérítési követelését alapítja, az elhallgatott tűzesetről való tudomás szerzés után is kifejezetten és változatlan feltételek mellett hatályában fentartotta s nem volt vitás az sem, hogy alperes a felperessel az elhallgatott tűzesetről való tudomásvétel utáa, annak daczára, hogy azóta felperes a keresetben jelzett tűzkárt is szenvedte, a perujitási keresethez G. és H. a. másolatban csatolt biztosítási kötvény, illetve kötvényfüggelék szerint ujabb biztosítási ügyleteket kötött s alperes nem is állítja, hogy ezeket a biztosításokat már magasabb díjtételek mellett kötötte volna meg. Ezekből a tényekből pedig okszerűen következtetés vonható arra, hogy alperes a felperes személyi megbízhatóságát érintve nem látta az által, hogy az őt 1894. évben ért tüzesetet ajánlatában elhallgatta és hogy alperes a kereset alapját képező biztosítási szerződést akkor is ugyanazon feltételek melett kötötte volna meg, ha felperes a szóban forgó tüzesetet ajánlatában feltünteti. Az elvontan fontosnak tekintendő tüzesetet tehát ezek szerint alperes a biztosítás elvállalására befolyással biró fontos körülménynek a, fenforgó esetben tekinteni nem kívánván, ennek elhallgatását a biztosítási szerződés érvényességének megtámadására alapul nem veheti és a megkötött szerződés ezen az alapon érvénytelennek ki sem mondható. Minthogy pedig alperes a kereset ellen felhozott időelőttisége kifogását visszavonta és a felperes kárkövetelési jo-