Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

2 Kereskedelmi jog. üzletének egyik ágát képezi az alapszabályok 5. §. a) pontja szerint: „bizonyos meghatározott idő alatt, esetleg az elhalálozás napjáig fizetendő tagsági járulékok ellenében legalább 100 és legfeljebb 1000 korona érték erejéig temetkezésekre szóló szerződések kötése bármely korú és bármely egészségi állapotban levő személyekkel valláskülönbség nélkül". Minthogy pedig oly ügylet, mely által valaki ellenérték kikötése mellett, valamely személy élettartamától függőleg magát fizetésre kötelezi, az 1875: XXXVII. t.-cz. 498. §. értelmében életbiztosítási ügyletnek tekintendő; minthogy az a körülmény, hogy a biztositási összegnek megfelelő temetkezést felfolyamodó részvénytársaság természetben köteles teljesiteni. egymagában véve a jogügyletek minőségét meg nem változtatja, mert a biztosító e kötelezettségében benne foglaltatik az érték s helyettesítve van a biztosított összeg s igy a természetben való .teljesítés kötelezése a jogügylet minőségének meghatározásánál közömbös; végül minthogy a Kt. 453. §. értelmében minden biztositási vállalat kivétel nélkül köteles a czégjegyzésre illetékes törvényszéknél a biztositási ügylet minden ágára nézve, melylyel foglalkozni szándékozik, külön-külön 100.000 frtnyi tényleg befizetett biztositási alapot kimutatni; tehát helyesen határozott az elsőbiróság akkor, midőn a kérdéses biztositási ügylet ágára nézve a törvényben előirt biztositási alap hiánya miatt a vállalatnak az első bejegyzés alkalmával a) pont alatt bejegyzett tárgyát a kereskedelmi czégjegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos előterjesztésére hivatalból törölte. C: A felfolyamodást visszautasítja. (1895 nov. 5. 1526. sz.) Azonos Budapesti T. 2797/904. 3. A szövetkezetnek azon eljárása, hogy tagjainak az egyes évtársulat fennállásának ideje alatt bekövetkező halála esetére sajátmaga, mint kedvezményezett javára csökkenő biztositási összegekre szóló életbiztositási szerződéseket köt, biztositási ügylet megkötésének nem tekinthető. (Bpesti tábla 1905 október 18. 2044. sz. a.) 4. Nincs akadálya, hogy a részvénytársaság alaptőkéjét, vagy annak egy részét szánja a biztositási alap megalkotására, a törvény pe. dig nem kivánja meg, hogy a biztositási vállalatu részvénytársaság a biztositási alapra szánt összegnek az alaptőke többi részétől való elkülönítését kimutassa. A biztositási alap a biztositó vállalat által vállalt kötelezettségek biztosítására szolgál s ekként azt megcsorbitani, illetőleg rendeltetésétől elvonni, tehát szervezési költségekre és egyéb, nem a biztositó vállalatból eredő kötelezettségek teljesítésére fordítani az igazgatóság tagjai felelősségének terhe alatt nem szabad. Azonos Budapesti T. 2010/907.