Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)
474—475. §. 99 tekintetben valótlan bevallást nem tett, hanem az ügynök az ajánlatot a biztosított bemondásától eltérően töltötte ki, a mi által utóbbit a G. •/. a. ajánlat 17. p. foglalt kérdésnek jelentőségére nézve megtévesztette. Az ügynök, minj; a társaságnak biztosítási ajánlatok felvételére megbízott közege járván el, az ajánlatban foglalt kérdésekre vonatkozóan részéről elkövetett megtévesztéssel és az ajánlatnak a biztosított bemondásától eltérő felelettel való kitöltésével szemben, a biztosító hamis bevallásra nem hivatkozhatik. Felperes már válaszában felhozta a Phönix-nél tett biztosítási ajánlatát és annak visszautasításáról az alperes ügynökével történt közlését, az pedig a 6. •/. a. ajánlat tartalmánál fogva magában foglalja az ügynök által történt megtévesztés kifogását is és az alperes I. •/. a. biztosítási szerződés érvényességét azon az alapon, hogy a 6. •/. a. ajánlat 17. kérdésére adott válaszban a már előbb a Phönix-nél tett biztosítási ajánlat és annak visszautasítása nincs kitüntetve, a fennebb felhozott okokból sikerrel meg nem támadhatja. Alperesnek az életbiztosítási szerződésen alapuló fizetési kötelezettsége kétségtelen lévén; s minthogy a társaság fizetési kötelezettsége az ált. bizt. feltételek 19. §-a szerint azonnal beáll, mihelyt a társaság igazgató-tanácsa a fizetés megállapítására szükséges megfelelő okmányok birtokába jutott, a mi 1899 június 5-én következett be: alperes a rendelkezői rész szerint marasztalandó volt. (1904 április 7. 1641/903. sz.) Azonos 232/99., 394/901. 199. A biztosított az ügynök által az ajánlatban bevezetett valótlan feleletért csak abban az esetben nem felelős, ha a biztosított kimutatja, hogy az ajánlatot kitöltő ügynöknek megtévesztő hamis bevezetéséről tudomással nem birt. Curia: Alaptalan alperesnek a közlési kötelesség megsértésére fektetett kifog asa a következő okokból: Ha az ügynök által kitöltött ajánlat oly tényre vagy körülményre nézve tartalmaz valótlan feleletet, amely tény vagy körülmény nem közvetlen észlelet, hanem csak a biztosítottnak közlése alapján jutott vagy juthatott az ügynöknek tudomására, akkor a biztosított a valótlan felelet tartalmáért felelős, és pedig tekintet nélkül arra, hogy a valótlan felelet az ügynök megkérdezésére adatott ós vezettetett be az ajánlatba, vagy hogy a valótlan bemondás megkérdezés nélkül vezettetett be az ügynök által az ajánlatba. A biztosított az ily valótlan felelet tartalmáért előbbeni esetben azért felelős, mert a bemondott körülmény valótlanságáról az ügynök nem közvetlen észlelet alapján szerzett tudomást, hanem a valótlan bemondás a biztosítottnak közlésén alapul, saját közleményeiért pedig a biztosított felel; ez esetben tehát a biztosított a felelősség alól csak ak7*