Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

100 Kereskedelmi jog. kor mentesül, ha bizonyítja, hogy az ajánlatban foglalt valótlan bemondást nem ismerte, arról az ajánlat aláírásakor tudomást nem nyert, Abban az esetben pedig, ha az ügynök a biztosított tényleges bemondásának meg nem felelő tényállást vezet be az ajánlatba és a biztosított ezt az ajánlatot aláírja, akkor a biztosított az ajánlatot kitöltő ügynöknek megévesztő, hamis bevezetéseért nem vonható felelősségre és a valótlan bemondás jogkövetkezményeivel nem sújtható, ha azt is kimutatja, hogy a bemondásától eítérő feleletnek az ajánlatba történt bevezetéséről tudomással nem birt. Tekintve már most, hogy a felek között nem vitás, hogy a 2. •/. alatti ajánlatot egész terjedelemben az alperesi ügynök töltötte ki és igy a biztosítást megelőző tüzkáresetekre vonatkozó 21-ik kérdésre a „nem" feleletet az az ügynök vezette be az ajánlatba. Tekintve, hogy megállapítható, hogy felperes nem birt tudomással arról, hogy a tényleges bemondásának meg nem felelő válasz vezettetett be az ajánlatba és tekintve, hogy ezek szerint az alperesi ügynök akkor, midőn a 7. •/. alatti ajánlatnak 21-ik kérdését a „nem" szó felelettel kitöltötte, a biztosított tényleges bemondásának meg nem felelő választ vezetett be az ajánlatba és a biztosított erről a bevezetésről tudomást nem nyert, az ajánlatot kitöltő ügynöknek ily megtévesztő bevezetéseért pedig a biztosított nem felelős — alperes a biztosítási szerződés érvényességét azon az alapon, hogy felperes az előző tüzkáreseteket elhallgatta, meg nem támadhatja. (1903 márczius 17. 1299/1902. sz. a.) Hasonló C. 272/901. 200. A biztosítási kötvény megtámadhatatlanságí kikötése lényegi, leg azt jelenti, hogy a biztosító a biztosítottat terhelő közlési kötelezettség elmulasztásának vagy a tudatos elhallgatásának jelentőségét nem tulajdonit, hanem azokról a körülményekről, a melyeket a koczkázat elvállalása szempontjából fontosnak tart, a biztosított által nyujtotc adatokra való tekintet nélkül, maga fog meggyőződést szerezni. A megtámadhatatlanság kikötése nem jogosítja fel ugyan a szerződő felet csalásra, ámde a valótlan előadás vagy tudatos elhallgatás magában véve még csalást nem képez, mert ehhez megkívántatik a valótlanul nyilatkozó vagy köteles nyilatkozattételt elmulasztó félnek olyan ténye, a mely a való tényállás kiderítését a biztositóra nézve lehetetlenné teszi, vagy legalább is lényegesen megnehezíti. Ez a megtámadási kifogás azért nem volt figyelembe vehető, mert a jelen biztosítási kötvény a kötvény-feltételek szerint: kiállítása napjától fogva megtámadhatatlannak mondatott ki, ami azt jelenti, hogy az alperes biztosító a Kt. 474. §-ában a biztosítottra