Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)
98 Kereskedelmi jog. kalmával nem is olvastatott fel, — arra való figyelemmel, hogy bizonyitva van, hogy E. Gy. az alperes biztositó társaságnak ügyletkötésekre is feljogosított megbízottja volt. Valótlan bemondás alapján a megkötött biztosítási szerződést alperes sikerrel annál kevésbbé támadhatja meg, mivel alperes társaságnak a kifejtettek szerint képviseletre jogosult közege, E. Gy. az ajánlatot a helyszínén közvetlenül maga vévén fel, a fontosnak vélt körülmények miben állásáról módjában állhatott magának meggyőződést szerezni; és mert a perben maga az alperes sem állította határozottan azt, hogy az általa követett üzleti szokás szerint a biztositások elvállalásánál súlyt helyezne arra, hogy a biztosításra ajánlott épületek falazata, kő-, tégla vagy vályogból van-e s így, minthogy a meghallgatott szakértő véleménye szerint a jelzett körülményre a biztositó társaságok közül csupán némelyek és nem általában szoktak tekintettel lenni, alperes a szerződés érvényességének megtámadása alapjaként egyáltalán nem is hozhatja azt fel, hogy az ajánlatokban a biztosított épületek falazatának anyagára vonatkozó helytelen bemondás fordul elő. A kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. (1905 április 12. 1314/1904. sz. a.) V. ö.: C. 1303/904. 198. A közlési kötelesség1 megsértése nem forog-e fenn, ha az ügynök a kérdett körülményt lényegtelennek nyilvánítva maga tölti ki az ajánlatban a valótlan feleletet. C: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával alperes köteles felperesnek 9000 K tőkét s járulékait megfizetni. Indokok: F. és K. érdektelen tanuk vallomásával bizonyítást nyert az, hogy 6. •/. a. ajánlat 17. pontjában foglalt kérdésre B. J. biztosított azt a választ adta, hogy a Phönix biztositó társaságnál biztosítási ajánlatot már tett, mely azonban visszautasittatott, és hogy P. Gy. alperesi ügynök ezt a körülményt lényegtelennek nyilvánítva, a 6. •/. a. ajánlatot akkép töltötte ki, hog^ az a biztosított legelső ajánlata és ugyanezt B. J.-vel aláíratta. P. Gy. alperesi ügynöknek a fentebbi tanuk vallomásával ellenkező vallomása az ügynök nyilvánvaló érdekeltségénél fogva figyelembe nem vétethetett. Hogy a Phönix-féle biztosítási ajánlatról a 6. •/. a. ajánlat kiállítása után a P. Gy. ügynök jelenlétében felvett 11. •/. a. orvosi vizsgálatban sem tétetik említés, azt az. ügynöknek ama körülményt lényegtelennek nyilvánító kijelentésének okszerű folyományául kellett tekinteni. Habár a biztosított a Phönixnél nem a nejével együttes, hanem csak a maga nevében tett biztosítási ajánlatot, ez mitsem változtat azon a tényen, hogy a Phönix-nél tett biztosítási ajánlat visszautasítását bevallotta, tehát a biztosított a
