Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)
474—475. §. 97 latba irt felelet valótlanságáért nem felelős. Felperes azt adta elő, hogy alperes részéről E. főhivatalnok és H. ügynök jártak el az ajánlat felvételénél és ezek megvizsgálták az épületet s azután töltötték ki az ajánlatot, de H. mint a malomnak éveken át volt bérlője azt különben is ismerte. Bizonyitva van, hogy az alapépület anyagára vonatkozó feleletet E. Gy. irta az ajánlatba és hogy H. alperes ügynöke az alapépület anyagát ismerte és hogy E. Gy. alperes ajánlatok felvételére jogositott hivatalnoka oly helyzetben volt, hogy akár H.-tól kérdezősködve, akár a falak megvizsgálása utján meggyőződhetett a falak anyagának minőségéről. S igy azt kellett bizonyítottnak tartani, hogy E. az alapépítmény anyagára vonatkozó adatot H. ügynök bemondása alapján irta be az ajánlatba. Minthogy pedig oly esetben, mikor a biztositó hivatalnoka által az ajánlatba irt felelet valótlanságát az ajánlattevő nem ismeri, az ajánlattevő az ajánlatba irt felelet vlótlanságáért nem felelős, ennélfogva valótlan bemondás alapján a biztosítási szerződést alperes sikerrel annál kevésbbé támadhatja meg, mivel E. Gy. alperesnek képviseletre jogosult közege a helyszinén az ajánlatot közvetlenül maga vévén fel, a fontosnak vált körülményekről magának meggyőződést szerezhetett. (Curia 1905 április 12. 5314/1904. sz.) a.) 197. A biztositó társaság hivatalnoka vagy ügynöke által felvett ajánlatban foglalt valótlan feltételek nem esnek a biztosított terhére, ha a hivatalnok, illetve ügynök a feleletek valótlanságát ismerte, sőt még esak akkor sem, ha kellő kérdezősködés vagy biztosítandó tárgyak megvizsgálása utján meggyőződhetett volna a dolgok való állásáról. Nem támadható meg a biztosítási szerződés a kérdésre adott oly valótlan felelet miatt sem, melynek valótlanságára a biztositó az ajánlat másik részéből következtethetett volna. A leír. Ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítélete a benne foglalt vonatkozó indokok alapján annyival inkább helybenhagyatott, mert a 2. alatti ajánlat alapján a gőzmalomra vonatkozólag létrejött biztositasi szerződés érvényességét alperes a K. T. 474. és 475. §-ai rendelkezéseinél fogva fontos körülmény valótlan bemondása alapján annál kevésbbé támadhatja meg, mivel a mellett, hogy a kihallgatott B. Gy. és H. H. tanuk vallomása alapján bizonyitva van, hogy a szóban forgó ajánlatban a biztositott gőzmalom alépítményének anyagára vonatkozó bemondás nem a biztositott felperestől, hanem a tanuként kihallgatott, a kérdéses épület falazatának anyagát közvetlen tapasztalatból jól ismerő H. H , alperes biztositó társaságnak ügyletek közvetítésével megbízott s a kérdéses ajánlat felvételénél is közreműködött ügynökétől származik és hogy a felperes előtt — ennek az ajánlatnak tartalma aláírás alUj Döntvénytár. 7
